- Figyelembe véve a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés határozatát, amely 2009. szeptember 5.-én kimondta: Székelyföld fel nem osztható és be nem olvasztható, csakis természetes, történelmileg kialakult regionális határai közt, önálló, többlethatáskörökkel rendelkező autonóm közigazgatási egységként képzelhető el a jövőben, amelynek egyben különálló fejlesztési régiónak is kell lennie. Azt az Európai Unióban elfogadott elvet kell irányadónak tekinteni Románia számára is, amelynek megfelelően a régiókat nem kijelölni, hanem elismerni kell;
- Figyelembe véve, hogy a 2/1968 számú törvény 3. cikke előírja, hogy a megyék kialakításánál figyelembe kell venni többek között az etnikai viszonyokat és a lakosság kultúrára és hagyományokra épülő kapcsolatait, ezzel szemben viszont Románia kormánya most arra készül, hogy a székelységet megfossza egy szerzett, és egy ma hatályos törvényben elismert jogától;
- Tekintettel arra, hogy a 2/1968 számú törvény idézett előírása, általában a romániai kisebbségvédelem előírásai 1945 és 1989 között a Románia által vállalt nemzetközi kötelezettségek következményei voltak, kezdve az 1947. február 10.-én Párizsban Romániával megkötött békeszerződéssel, folytatva azokkal a kötelezettségekkel, amelyeket Románia az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagállamaként, majd az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet országai által 1975. augusztus 1.-én aláírt Helsinki Záróokmányban vállalt;
- Tekintettel arra, hogy Románia a tervezett közigazgatási reformmal, azzal, hogy Székelyföldet bele akarja kényszeríteni a közigazgatási hatáskörökkel felruházott középrégióba megsértve ezzel a fentieken túl az itt élő és 75%-os többséget alkotó székely-magyar közösség akaratát, valamint azokat a nemzetközi kötelezettségeit, amelyeket, a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezménye,1 a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája2 valamint a Helyi Önkormányzatok Autonómiájának Európai Chartája3 ratifikálásakor vállalt;
- Tekintettel arra, hogy a Magyarország és Románia között a megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról szóló szerződés 15. cikkének 9. pontja leszögezi: tartózkodni fognak a kisebbséghez tartozó személyek akaratuk elleni asszimilációját célzó politikától vagy gyakorlattól, és védelmezni fogják ezen személyeket bármilyen cselekedettel szemben, ami az ilyen asszimilációra irányul. Tartózkodnak továbbá az olyan intézkedésektől, amelyek a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által lakott régiók lakosságának arányait megváltoztatva arra irányulnak, hogy korlátozzák e személyeknek az ezen cikk (1) bekezdésében felsorolt nemzetközi standardokból és normákból következő jogait és szabadságjogait.
A Székely Nemzeti Tanács
elhatározza
1. Felszólítja Románia kormányát, hogy ne kényszerítse bele a székelységet egy olyan konfrontatív spirálisba, amelynek beláthatatlan következményei lehetnek, és ne hozzon olyan intézkedéseket, amelyek az elmúlt hetven évben kialakult, az európai békét és biztonságot erősítő folyamatokkal, köztük a Helsinki folyamattal is ellentétesek;
2. Felkéri Magyarország kormányát, hogy szólítsa fel Románia kormányát a két ország között megkötött államközi szerződés tiszteletben tartására, és maradéktalanul szerezzen érvényt a Romániával megkötött alapszerződésbe foglalt, fent idézett rendelkezésnek;
3. Meghatalmazza a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottságát, hogy széleskörű társadalmi egyeztetéseket folytasson tiltakozó megmozdulások megszervezésére Székelyföldön és szerte a nagyvilágban, amennyiben a román kormány nem áll el a Székelyföld területi integritását sértő intézkedéstől és annak gyakorlatba ültetését megkezdi;
4. Maghatalmazza a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottságát, hogy amennyiben a helyzet megköveteli, hirdesse meg a Székely Nemzetgyűlés összehívását, hogy az határozzon más ellenlépések megtételéről a jogfosztó kormányzati intézkedéssel szemben;
5. Felszólítja az erdélyi magyar szavazókat, hogy amennyiben a Székelyföld területi integritását sértő közigazgatási terv nem változik meg, minden erejükkel akadályozzák meg az alkotmánymódosítást, még akkor is, ha az a magyarság számára látszólagos engedményeket tartalmaz.
- Figyelembe véve, hogy a 2/1968 számú törvény 3. cikke előírja, hogy a megyék kialakításánál figyelembe kell venni többek között az etnikai viszonyokat és a lakosság kultúrára és hagyományokra épülő kapcsolatait, ezzel szemben viszont Románia kormánya most arra készül, hogy a székelységet megfossza egy szerzett, és egy ma hatályos törvényben elismert jogától;
- Tekintettel arra, hogy a 2/1968 számú törvény idézett előírása, általában a romániai kisebbségvédelem előírásai 1945 és 1989 között a Románia által vállalt nemzetközi kötelezettségek következményei voltak, kezdve az 1947. február 10.-én Párizsban Romániával megkötött békeszerződéssel, folytatva azokkal a kötelezettségekkel, amelyeket Románia az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagállamaként, majd az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet országai által 1975. augusztus 1.-én aláírt Helsinki Záróokmányban vállalt;
- Tekintettel arra, hogy Románia a tervezett közigazgatási reformmal, azzal, hogy Székelyföldet bele akarja kényszeríteni a közigazgatási hatáskörökkel felruházott középrégióba megsértve ezzel a fentieken túl az itt élő és 75%-os többséget alkotó székely-magyar közösség akaratát, valamint azokat a nemzetközi kötelezettségeit, amelyeket, a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezménye,1 a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája2 valamint a Helyi Önkormányzatok Autonómiájának Európai Chartája3 ratifikálásakor vállalt;
- Tekintettel arra, hogy a Magyarország és Románia között a megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról szóló szerződés 15. cikkének 9. pontja leszögezi: tartózkodni fognak a kisebbséghez tartozó személyek akaratuk elleni asszimilációját célzó politikától vagy gyakorlattól, és védelmezni fogják ezen személyeket bármilyen cselekedettel szemben, ami az ilyen asszimilációra irányul. Tartózkodnak továbbá az olyan intézkedésektől, amelyek a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által lakott régiók lakosságának arányait megváltoztatva arra irányulnak, hogy korlátozzák e személyeknek az ezen cikk (1) bekezdésében felsorolt nemzetközi standardokból és normákból következő jogait és szabadságjogait.
A Székely Nemzeti Tanács
elhatározza
1. Felszólítja Románia kormányát, hogy ne kényszerítse bele a székelységet egy olyan konfrontatív spirálisba, amelynek beláthatatlan következményei lehetnek, és ne hozzon olyan intézkedéseket, amelyek az elmúlt hetven évben kialakult, az európai békét és biztonságot erősítő folyamatokkal, köztük a Helsinki folyamattal is ellentétesek;
2. Felkéri Magyarország kormányát, hogy szólítsa fel Románia kormányát a két ország között megkötött államközi szerződés tiszteletben tartására, és maradéktalanul szerezzen érvényt a Romániával megkötött alapszerződésbe foglalt, fent idézett rendelkezésnek;
3. Meghatalmazza a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottságát, hogy széleskörű társadalmi egyeztetéseket folytasson tiltakozó megmozdulások megszervezésére Székelyföldön és szerte a nagyvilágban, amennyiben a román kormány nem áll el a Székelyföld területi integritását sértő intézkedéstől és annak gyakorlatba ültetését megkezdi;
4. Maghatalmazza a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottságát, hogy amennyiben a helyzet megköveteli, hirdesse meg a Székely Nemzetgyűlés összehívását, hogy az határozzon más ellenlépések megtételéről a jogfosztó kormányzati intézkedéssel szemben;
5. Felszólítja az erdélyi magyar szavazókat, hogy amennyiben a Székelyföld területi integritását sértő közigazgatási terv nem változik meg, minden erejükkel akadályozzák meg az alkotmánymódosítást, még akkor is, ha az a magyarság számára látszólagos engedményeket tartalmaz.
Marosvásárhely, 2013.VI.22.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése