A székelyek ügye az ENSZ genfi fórumán

Az ENSZ szervezésében ez év november 25.-26.-án került megrendezésre Genfben a Kisebbségi Fórum hatodik ülésszaka. A konferencia megvitatta az Izsák Rita független szakértő által elkészített dokumentumot, amelynek címe: „A vallási kisebbségek jogainak szavatolására vonatkozó ajánlástervezet.”  

A konferencián részt vett a Székely Nemzeti Tanács küldöttsége: Izsák Balázs elnök, Árus Zsolt gyergyószéki alelnök, Dabis Attila külügyi képviselő.

A küldöttség nevében Dabis Attila szólalt fel, kiemelve: „Erdély magyar ajkú székely közössége sajátosságok változatos sorával rendelkezik. Része egyrészt a magyar kulturális nemzetnek, tagjai ugyanakkor állampolgárai Romániának. Kisebbségben vannak az államon belül, ugyanakkor mindig is többségben voltak saját, hagyományos területükön, Székelyföldön. Van saját zászlójuk, címerük és himnuszuk, van sajátos kultúrájuk, amely megkülönbözteti őket a magyarságon belül is, és kulturális szigetté teszi őket Romániában. Szigetté nemcsak nyelvi, hanem vallási szempontból is, hiszen épp velük végződik a nyugati kereszténység, a Kárpátokon túl már ortodoxok élnek.”

A továbbiakban kiemelten foglalkozott az elkobzott egyházi vagyon visszaszolgáltatásának megtorpanásával, valamint a burkolt diszkriminációval, ahogyan az állam a nem ortodox egyházakat kezeli.

Üdvözölte, hogy az ajánlás kitér az autonómia kérdésére is, 35. pontjában megállapítva, hogy „Ahol a vallási kisebbségek többséget alkotnak, az adott régióban vagy helységben a kulturális és/vagy politikai autonómia megfelelő megoldásnak tekinthető, kellő figyelmet fordítva azok jogainak a szavatolására, akik ezekben a helységekben a kisebbséget alkothatják”

Románia képviselője felszólalásban reagált az elhangzottakra, kijelentve, hogy az egyházi vagyonok visszaszolgáltatása diszkriminációmentes, és Romániában nincsen államvallás.   

Az ajánlástervezethez további javaslatokat lehet tenni, így segítve a független szakértő, különben nagyon színvonalas, sok részletre kitérő munkáját, amelynek véglegesítésére márciusban kerül sor.

A Székely Nemzeti Tanács képviselői két kiegészítést fogalmaztak meg:

1. Az államok a területükön levő vallási felekezeteknek támogatást csakis a különböző felekezetekhez tartozó állampolgárok közötti teljes és tényleges jogegyenlőség alapján, áttekinthető módon nyújthatnak. Tilos bármely felekezetnek a hátrányos megkülönböztetése, beleértve a diszkrimináció közvetett formáit is. A vallási kisebbségeknek nyújtott többlettámogatás nem minősül diszkriminációnak.

2. Mindazokat a jogfosztásokat, az ENSZ Alapokmányával és szellemével ellentétes intézkedéseket, amelyekkel korábbi totalitárius rendszerek egyes felekezeteket sújtottak az államok maradéktalanul, indokolatlan halasztások nélkül az érintett felekezetek igényeinek megfelelően jóváteszik. A jóvátételnek ki kell terjednie az önkényesen megszüntetett egyházi intézmények visszaállítására, a korábban elkobzott ingó és ingatlan vagyon maradéktalan és föltétel nélküli visszaszolgáltatására, illetve, ahol ez objektív okokból nem lehetséges a méltányos kártérítésre. 

Sepsiszentgyörgy 2013. december 01.

                                                           A Székely Nemzeti Tanács sajtóirodája                                     

Három feszült perc a gyűlésterem kivetítőjén

A képaláíráshoz, úgy érzem kell egy magyarázatot toldanom. Minden felszólalás három percet tarthatott. Amikor eltelt egy fél perc, feltámadt bennem a kétely: Attila nem fogja ennyi idő alatt elmondani a mondanivalóját. Jelezni kellene, hogy gyorsabban, de erre nincs mód, az óriáskivetítőn minden arcrezdülésem .látható. Végül a három perc leteltét jelző csengő és Attila végszava egyszerre hangzik el. Lekerülünk a kivetítőről, én gratulálni tudok ifjú kollégámnak, akinek tiszta csengésű, tökéletes angol kiejtéséért, és a jó fogalmazásért is többen gratulálnak nekem. Én meg továbbítom az elismerést, és magamban örvendek annak, hogy a székelyek üzenete átlépte a hallgatóság ingerküszöbét. De ez utóbbi mondatra még visszatérek, addig is ide illesztem a felszólalás magyar változatát:        

Felszólalás az ENSZ genfi fórumán

Erdély magyar ajkú székely közössége sajátosságok változatos sorával rendelkezik. Része egyrészt a magyar kulturális nemzetnek, tagjai ugyanakkor állampolgárai Romániának. Kisebbségben vannak az államon belül, ugyanakkor mindig is többségben voltak saját, hagyományos területükön. Van saját zászlajuk, címerük és himnuszuk, van sajátos kultúrájuk, amely megkülönbözteti őket a magyarságon belül is, és kulturális szigetté teszi őket Romániában. Szigetté nemcsak nyelvi, hanem vallási szempontból is, hiszen épp velük végződik a nyugati kereszténység, a Kárpátokon túl már ortodoxok élnek.

A kommunizmus ideje alatt tömeges méretben kobozták el a katolikus, a református, az unitárius, valamint az evangélikus egyházak tulajdonát. Több száz intézményt, iskolákat, könyvtárakat vettek el tulajdonosaiktól. A vasfüggöny lehullása óta Kelet- Közép Európa államai olyan politikai átalakuláson mentek keresztül, melynek részét képezte olyan jogszabályok elfogadása, ami biztosítja az említett intézkedések jóvátételét. Ezen jogszabályok alapján a kilencvenes évek elején számos ingatlan visszakerült tulajdonosához, ám e folyamat rövid idő alatt megtorpant, és máig befejezetlen maradt. Ennek okán úgy véljük, létfontosságú további halasztás nélkül biztosítani a teljes és tényleges kárpótlást a korábbi totalitárius rendszerek által a vallási kisebbségekkel szemben hozott jogellenes intézkedésekért.

Egy másik kihívás, a nyugati kereszténységhez tartozó személyek számára Romániában, hogy az állam az ortodox egyházat, állam-egyházként favorizálja, amely így több közpénzben részesül, mint az ország többi vallási közössége. Az ENSZ minden tagállama számára alapelvként kellene elfogadni, hogy a felekezeteknek nyújtott állami támogatás a különböző felekezetekhez tartozó személyek jogegyenlőségére épüljön, kizárva a közvetlen, vagy közvetett diszkrimináció minden formáját. E támogatásoknak átláthatónak és ellenőrizhetőnek kell lenniük. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a vallási kisebbségeknek juttatott többlettámogatások nem értelmezhetőek diszkriminációként.

Üdvözöljük, hogy az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága által megszervezett fórum ajánlás-tervezete utal az anyaországoknak a kisebbségi konfliktusok megoldásában betöltött fontos szerepére. Üdvözöljük továbbá, hogy a tervezet megfelelő eszköznek tekinti a különböző kulturális és/vagy területi autonómiákat arra, hogy javítsák a vallási kisebbségeknek a közéleti döntéshozatalban való hatékony részvételét. Ugyancsak jelentősnek tartjuk a tagállami illetve nemzetközi, diszkrimináció ellenes jogszabályok fontosságának megerősítését.

A romániai kárpótlási folyamatot elégtelennek és befejezetlennek tartjuk, az ország vallási felekezeteinek jelenlegi támogatási rendszerét pedig diszkriminatívnak és átláthatatlannak. Jól tudjuk, hogy ehhez hasonló problémák más országokban is léteznek, ezért arra kérjük az ENSZ-et, hogy bátorítsa, ösztönözze, de ugyanakkor figyelje és alaposan ellenőrizze is a tagállamaiban megvalósuló jóvátételi eljárásokat, valamint pénzügyi támogatások rendszerét, hogy a vallási kisebbségek megkapják a megfelelő kártalanítást a korábbi diktatúrák alatt elszenvedett igazságtalanságért, és szűnjön meg a pénzügyi diszkriminációjuk. Annak érdekében, hogy segítsük az Emberi Jogi Bizottságot ezen célok elérésében, konkrét javaslatokat fogunk tenni, a szövegtervezet módosítására, a többi résztvevő, valamint a szakértők meghallgatását követően.

                                                                 A Székely Nemzeti Tanács küldöttsége