A Székely Nemzeti
Tanács a változást üdvözli a romániai elnökválasztás második fordulója, Klaus
Johannis úr győzelme után. Emlékezve a vallásszabadságot Európában először
kihirdető erdélyi országgyűlés erkölcsi örökségére, a különböző kultúrák több
évszázados együttélésének erdélyi hagyományára, most joggal reménykedhetünk
abban, ezek az értékek egész Romániára kiterjednek és eljöhet a perc, amikor
Románia minden polgára megéli a tényleges szabadságot és jogegyenlőséget, és
mindannyian egy szabad, békés és gazdag országban élhetünk. Esély van arra,
hogy az erdélyi magyarok, a székelyek végre otthon érezzék magukat a
szülőföldjükön. Esély van arra, hogy javuljon a román-magyar viszony. A
Székelyek Nagy Menetelésének kiáltványában fogalmaztuk meg:
„Nekünk,
székelyeknek alapvető érdekünk, hogy Magyarország és Románia között jó legyen a
viszony a békés, építő együttműködés és az Európai Unió tagállamainak közös
alkotmányos örökségének jegyében.”
A romániai
választások második fordulója után ismételten kifejezzük azt a reményünket,
hogy Románia is felismeri, hogy hosszú távú érdekei azonosak Magyarországéval,
hogy egymás természetes stratégiai partnerei, és csakis a kölcsönös bizalom
légkörében lehetséges az a szoros együttműködés, amely mindkét ország
állampolgárának érdeke. Ennek természetes előfeltétele, hogy a két ország
közötti kormányközi vegyes bizottság érdemben folytassa a munkáját az államközi
szerződésnek megfelelően, és megkezdődjön az érdemi párbeszéd a romániai
magyarok jogainak biztosításáról, az intézményi garanciák megteremtéséről,
beleértve az autonómiát is, hiszen Székelyföld autonómiájának egyik nemzetközi
megalapozása éppen a Magyarország és Románia között megkötött államközi
szerződésben található
Székelyföld
autonómiája egy olyan demokratikus megoldás, amely nem hogy nem sérti Románia
érdekeit, nem sérti Románia alkotmányát, de az ország demokráciájának
elmélyítése révén ez Románia érdeke is. Velünk együtt olyan nagyszerű európai
gondolkodók, közéleti emberek mondják ezt, mint Andreas Gross az Európa Tanács
Parlamenti Közgyűlésének képviselője, az immár világhírűvé vált Gross jelentés
kidolgozója.
A Székely Nemzeti
Tanács céljai változatlanok, és meggyőződésünk, hogy azok párbeszéd útján
elérhetők. Autonómiát akarunk Székelyföldnek, párbeszédet és társadalmi békét.
Ma egy új korszak kezdődhet a magyar-román viszonyban, amely a kölcsönös
tiszteletre, az alapvető emberi jogok maradéktalan tiszteletben tartására,
Magyarország és Románia közötti hosszú távú bizalomra épülhet.
Mindenki számára világos, hogy ezek a célok esélytelenek a székelyek jogainak
intézményi garanciája nélkül, a székely törekvések elismerése nélkül, vagy
éppenséggel a székely zászló, és a magyar feliratok további üldözése mellett.
Kifejezzük azt a meggyőződésünket, hogy Románia közigazgatási reformjának terve
ezzel a választási győzelemmel vissza fog térni azokhoz az értékekhez, célokhoz
és módszerekhez, amelyeket korábban a Ioan Stanomir professzor által vezetett
bizottság jelentése rögzített, és ezzel Románia majdani közigazgatási
beosztása egy, a helyi közösségek akaratára és hosszú távú szolidaritására
épülhet.
Ez a reménység késztette a székelyeket, hogy nagyon nagy számban szavazzanak
Klaus Johannisra, a lelkiismeretüket követve az államelnöki választások második
fordulójában.
A jövőbe vetett bizalommal, az új bukaresti hatalom és a székelyek közti
párbeszéd esélyébe vetett hittel kívánunk sikert és jó munkát Klaus Johannis
Elnök úrnak, hogy Románia minden polgára őszintén megélhesse Románia
alkotmányának 4. szakaszába foglaltakat: „Románia minden polgárának közös és
oszthatatlan hazája, fajra, nemzetiségre, etnikai származása, nyelvre,
vallásra, nemre, véleményre, politikai hovatartozásra, vagyonra vagy társadalmi
hovatartozásra való tekintet nélkül.”
Marosvásárhely
2014-11-17
Izsák Balázs
A Székely Nemzeti Tanács elnöke
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése