Az Európai Unió belső bővítésére vonatkozó nyilatkozat
- Tekintettel a
Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára, amely kimondja:
"Minden népnek joga van az önrendelkezésre. E jog értelmében a népek
szabadon határozzák meg politikai rendszerüket és szabadon biztosítják
gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésüket. Céljai elérése érdekében
minden nép - a kölcsönös előnyök elvén alapuló nemzetközi gazdasági
együttműködésből és a nemzetközi jogból eredő kötelezettségeinek tiszteletben
tartásával - szabadon rendelkezik természeti kincseivel és erőforrásaival.
Semmilyen körülmények között sem fosztható meg valamely nép a létfenntartásához
szükséges eszközeitől";
- Figyelembe véve
a Székely Nemzeti Tanács korábban elfogadott határozatát Európa népeinek
egyenlőségére vonatkozóan, amely többek között kimondja: "Az Európai Unió
alapértékeit tiszteletben tartani, kulturális sokszínűségét megvédeni és hosszú
távon fönntartani csak úgy lehet, ha egyetemes elismerést nyer Európa népeinek
egyenjogúsága, függetlenül attól, hogy az önmagát népként, nemzetként
meghatározó közösség megalkotta-e saját államát, vagy egy más ország területén
él őshonos közösségként";
- Figyelembe véve,
hogy az Európai Unióról szóló szerződés második cikkében leszögezi: "Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a
szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi
jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben
tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a
pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a
szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában";
- Tekintettel az
Európai Szabad Szövetség (EFA) javaslatára az Európai Unió strukturális
átalakítására vonatkozóan, kiemelten az új fogalomra: az Európai Unió belső
bővítésére;
A Székely Nemzeti Tanács
kinyilvánítja:
Elfogadja és
támogatja az Európai Unión belüli, demokratikus változásokról szóló belső
bővítés gondolatát, melyeknek során hangsúlyosan érvényesül a szubszidiaritás
elve és kiteljesedik a népek önrendelkezési joga, beleértve akár új, független
államok megjelenését is.
Ennek a
folyamatnak ki kell terjednie a tagállamok és az őket alkotó régiók viszonyának
újrafogalmazására, a regionális szintű kompetenciák bővítésére, az
önrendelkezésre törekvő közösségek elismerésére, illetve az autonómiával
rendelkező régiók hatásköreinek bővítésére, a nemzeti, nyelvi, kulturális
sajátosságokkal rendelkező régiók európai szintű védelmére
is.
Szükséges
a fent leírt folyamtokban érdekelt közösségek európai szintű összefogása, olyan
határokon átnyúló mozgalmak elindítása, amelyek az Európai Unió belső
bővítésének folyamatát sikeressé teheti.
Marosvásárhely, 2012. november 30.
Székely
Nemzeti Tanács
 |
| A Székely Nemzeti Tanács küldöttei a testület 2012. november 30.-i marosvásárhelyi ülésén, a Kultúrpalota nagytermében. Középen Fodor Imre, Marosvásárhely volt polgármestere, a Székely Nemzeti Tanács második elnöke. |
Székelyföld Külügyi Szolgálatára vonatkozó határozat
- Tekintettel arra, hogy szükséges a Székely Nép által
kinyilvánított, Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó közakaratot
nemzetközi fórumokon, illetve a világ más országaiban folyamatosan
megjeleníteni és képviselni;
- Figyelembe véve, hogy Székelyföld lakói, az Európai Unió
polgáraiként korlátozások nélkül létesíthetnek kapcsolatokat az Unió más
polgáraival, azok társadalmi és politikai szervezeteivel, és intézményeivel;
- Tekintettel arra, hogy a helyi közigazgatásra vonatkozó
215/2001 számú törvény 11. cikk 3. szakasza kimondja, hogy:
területi-közigazgatási egységek döntéshozatali és végrehajtói hatáskörükön
belül jogosultak együttműködni és társulni külföldi közigazgatási-területi
egységekkel a helyi és megyei tanácsok határozatai alapján;
- Figyelembe véve, hogy a rendszerváltás után eltelt
időszakban Románia Külügy-minisztériuma Székelyföld regionális érdekeit
nemzetközi szinten nem jelenítette meg, és az RMDSZ, kormányzati részvétele
ellenére sem volt soha, semmilyen hatással Románia külpolitikájára;
- Tekintettel arra, hogy az Európai Unió által 2006-ban
létrehozott „Európai Területi Együttműködési Csoportosulás” (European Grouping of Territorial Cooperation - EGTC)
intézménye által kínált lehetőségekkel, külkapcsolatok
hiányában egyetlen székelyföldi önkormányzat sem élt, és jelenleg sincsenek
erre vonatkozó tervek;
- Tekintettel arra, hogy Románia
Parlamentje másodszor is elutasította Székelyföld autonómia statútumát, amely
törvényben szabályozná a hatáskörök megosztását a régió demokratikusan
létrehozott közhatalmi intézményei és a központi hatalom hatóságai között;
A Székely
Nemzeti Tanács elhatározza
1. Kezdeményezi Székelyföld Külügyi Szolgálatának
létrehozását, azzal a céllal, hogy:
- Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó közakaratot,
és Székelyföld regionális érdekeit nemzetközi fórumokon, illetve a világ más
országaiban folyamatosan megjelenítse és képviselje;
- A Székelyföldhöz hasonló helyzetű régiókkal és
közösségekkel az állandó kapcsolatok rendszerét a szolidaritás és együttműködés
jegyében fenntartsa;
- A székelyföldi önkormányzatok kapcsolatépítését más
országok önkormányzataival segítse;
- A székelyföldi vállalkozások külföldi üzletkötéseihez
intézményi hátteret teremtsen, és Székelyföld nemzetközi gazdasági kapcsolatait
előmozdítsa;
- Székelyföld kultúrájának terjesztését, hagyományainak megismertetését
a nagyvilágban előmozdítsa kétoldalú intézményközti kapcsolatok
építésével.
2. Székelyföld Külügyi Szolgálata jogi személyiség nélküli,
nonprofit szervezetként jön létre a székelyföldi önkormányzatok és a célt
támogató magyar szervezetek bevonásával.
3. Székelyföld Külügyi Szolgálatának felügyelete, működési
szabályzatának kidolgozása a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottságának
feladata, amely a cselekvési program kidolgozását a partner székelyföldi
önkormányzatokkal, Székelyföldi szervezetekkel közösen végzi.
4. A Székelyföldi Külügyi Szolgálat vezetőjét a Székely
Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága nevezi ki, a Székely Nemzeti Tanács elnökének
javaslatára.
Székely Nemzeti Tanács
Marosvásárhely,
2012. november 30.
 |
| Az önálló székely diplomácia kezdete: a Székely Nemzeti Tanács küldöttségét Bozenben Luis Durnwalder, Dél-Tirol kormányzója fogadja 2012 januárjában |
|
|
Határozat a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés
összehívásának kezdeményezéséről
Figyelembe véve, hogy több mint egy éve napirenden van
Románia közigazgatási átszervezése, s várhatóan erre a decemberi parlamenti
választások után immár valóban sor kerül;
- Tekintettel arra, hogy a közigazgatási egységek
újrarajzolása a jelenleg több megyébe mesterségesen szétszórt Székelyföldnek is
érdeke;
- Tekintettel arra, hogy a választások megnyerésére
esélyes pártok vezetői számos jelét adták annak, hogy romániai közigazgatási
reform során mellőzni szándékoznak a szubszidiaritás elvét, s az új
közigazgatási egységek határainak meghúzását és azok hatásköreinek
meghatározását önkényesen szándékoznak megejteni;
- Tekintettel arra, hogy Székelyföldön még mindig csak
az önkormányzatok rendelkeznek választásokon elnyert legitimitással, amely
feljogosítja őket arra, hogy a központi hatalommal szemben hitelesen jelenítsék
meg a népakaratot;
- Figyelembe véve azt is, hogy a tavaszi önkormányzati
választások nyomán jelentős mértékben megújultak a székelyföldi önkormányzatok;
A Székely Nemzeti Tanács elhatározza
Kezdeményezi a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés
összehívását 2013 első negyedévére, továbbá kezdeményezi, hogy a
Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés legalább évente egyszer ülésezzen.
Felhívja Székelyföld önkormányzati képviselőit és
polgármestereit, hogy pártállástól függetlenül vegyenek részt a nagygyűlésen,
vállaljanak szerepet a népakarat megjelenítésében.
Elvárja, hogy a nagygyűlésen kiemelt fontosságú témaként
kezeljék az ország közigazgatási átszervezésének a kérdését, s ennek
megfelelően határozzanak arról, hogy a 2009. szeptemberi, a közigazgatási
reformról szóló SZÖN-határozat szellemében milyen lépéseket fognak tenni azért,
hogy Székelyföld a közigazgatási átszervezés nyertese legyen.
Hasonlóképpen elvárja, hogy nagygyűlés arról is döntsön,
hogy milyen lépéseket fog tenni abban az esetben, ha a központi hatalom
megpróbálja figyelmen kívül hagyni a székely nép akaratát.
Marosvásárhely,
2012. november 30.
Székely Nemzeti Tanács
 |
| 2012. november 30. Marosvásárhely - a Székely Nemzeti Tanács gyűlésvezetésben (balról jobbra) Tulit Attila, sepsiszéki alelnök, Izsák Balázs elnök, Bíró Zsolt marosszéki alelnök | |
Határozat az Erdélyi Magyar Néppártnak a
Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanácsba történő felvételéről
Tekintettel arra, hogy a Kárpát-medencei Magyar Autonómia
Tanács, alapító okiratában, mely jelen határozatnak függelékét képezi, a hét
alapító tag leszögezte:
A KMAT-hoz társulhat minden olyan Kárpát-medencei testület,
közképviseleti – polgári vagy politikai – szervezet, amely következetesen
cselekszik a magyar közösség autonómiájáért, és együttműködési, illetve
csatlakozási szándékát bejelenti.
Figyelembe véve, hogy a testület a későbbiekben,
házszabályában is rögzítette a bővítésnek ezt a lehetőségét, de egyben fontos
feltételhez is kötötte a következőképpen:
A KMAT-hoz társulhat minden
olyan Kárpát-medencei testület-szervezet, amely közképviselettel felhatalmazva,
következetesen cselekszik a magyar közösség autonómiájáért és bejelenti
együttműködési szándékát. A KMAT-hoz való csatlakozást minden társult tagnak jóvá kell hagynia.
Figyelembe véve, hogy az Erdélyi
Magyar Néppárt bejelentette csatlakozási szándékát, és felvállalta, hogy a
magyar közösség autonómiájáért következetesen fog cselekedni,
A Székely Nemzeti Tanács elhatározza
1.
Jóváhagyja, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt teljes jogú tagja legyen a
Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanácsnak.
Marosvásárhely,
2012. november 30.
Székely Nemzeti Tanács
Függelék:
Határozat a
Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács megalakulásáról 
A Kárpát-medencében őshonos magyar közösségek
autonómiatörekvéseinek képviseletére társult testületekként elhatározzuk a
közösségi autonómiaformák iránti közakarat demokratikus eszközökkel való
egységes képviseletére hivatott Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács (KMAT)
létrehozását.
A
KMAT célja a Kárpát-medencei magyar nemzeti közösségek diszkriminációjának
megszüntetése, a teljes és tényleges egyenlőség nemzetközi segítséggel, az
európai intézmények közvetlen közreműködésével, az autonómiát igénylõ magyar
közösségek egységes fellépésével való elérése.
A
KMAT jogosítványa és hatásköre képviseleti, társult tagokra érvényes
határozatokat nem hozhat. A társult tagokkal együtt, azok önálló törekvéseit és
határozatait képviseli az Európai Parlamentben, az Európai Bizottságban, az
Európa Tanácsban, annak Parlamenti Közgyűlésében, az Európai Biztonsági és
Együttműködési Szervezetben, az Egyesült Nemzetek Szervezetében, a nem
kormányszintű szervezetekben, minden olyan fórumon, amelyet a KMAT társult tagjai
egységesen vagy önállóan megjelölnek.
A
KMAT-hoz társulhat minden
olyan Kárpát-medencei testület, közképviseleti – polgári vagy politikai –
szervezet, amely következetesen cselekszik a magyar közösség autonómiájáért, és
együttműködési, illetve csatlakozási szándékát bejelenti.
Nagyvárad, 2004. június 16.
Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, Tõkés László elnök,
Székely
Nemzeti Tanács, Dr. Csapó I. József elnök,
Horvátországi
Magyarok Demokratikus Közössége, Jakab Sándor alelnök,
Muravidéki
Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség, Tomka György elnök,
Kárpátaljai
Magyar Kulturális Szövetség, Milován Sándor alelnök,
Magyar
Polgári Szövetség, Szász Jenõ elnök,
Vajdasági
Magyar Demokrata Párt, Ágoston András elnök
A Székely Nemzeti Tanács
elnökének megválasztására vonatkozó határozat
1. A Székely
Nemzeti Tanács elnökét a Székely Nemzeti Tanács választja négy éves időszakra,
többes jelöleléssel, titkos szavazással, a jelenlevők abszolut többségével, a
székely székek jelöltjei közül.
2. Elnökjelöltet a
széki tanácsok állíthatnak. Minden egyes széknek joga van az elnökválasztó
gyűlést megelőzően egy jelöltet állítani. A széki jelölteket a széki székely
tanácsok határozatképes, szabályosan meghirdetett ülésein jelölik ki.
3. Ha az
elnökválasztó gyűlésen megtartott szavazás után egyik jelölt sem nyeri el a
szavazatok abszolút többségét (a fele plusz egyet), akkor az első két jelölt
között második fordulóra kerül sor.
4. A választási
gyűlésen a jelöltek tíz percnél nem hosszabb, bemutatkozó beszédet tarthatnak
abc sorrendben.
Marosvásárhely 2012. november 30.
Székely Nemzeti Tanács
