2013. december 26., csütörtök

Harangszóval és gyertyagyújtással is emlékezzünk a madéfalvi veszedelemre!

    A székely nemzeti ellenállás két esztendejére, 1762-63-ra is emlékezünk a madéfalvi veszedelem 250 éves évfordulóján, 2014. január 7.-én. Ma is ragaszkodunk ahhoz a szabadságeszméhez, amelyért eleink küzdöttek, és amelyért meg is haltak, ha az önkény nem hagyott más választást. Ma a jog és demokrácia eszközeivel küzdünk érte, hiszen ma a székelyek szabadságát az autonómia intézménye hozhatja el. Ezzel a gondolattal kérjük történelmi egyházaink székelyföldi gyülekezeteit, hogy a január 6-ról 7-re virradó éjszaka, pontban éjfélkor szólaltassák meg a harangokat, a székelyek pedig ezzel egy idõben tegyenek égõ gyertyákat otthonaikban az ablakpárkányokra és imádkozzunk együtt, a madéfalvi áldozatok emlékére és Székelyföld jövőjéért.
      Kérjük a gyülekezetek lelkészeit, papjait, hogy előzetesen hirdessék ki a templomokban a harangozást, hogy mindenki számára ismert és nyilvánvaló legyen, miért szólnak január 6.-ról 7.-re virradó éjszaka a székelyföldi harangok.

                                                                                                                  Izsák Balázs
                                                                                                 A Székely Nemzeti Tanács elnöke
Marosvásárhely, 2013-12-23

Egy oldal Egyed Ákos könyvéből: A székelyek rövid története a megtelepedéstől 1989-ig, Pallas-Akadémia könyvkiadó, Csíkszereda 2013


2013. december 25., szerda

Nyílt levél Dorin Floreahoz, Marosvásárhely polgármesteréhez Scrisoare deschisă Domnului Primar Dorin Florea



Tisztelt Polgármester Úr!
           
Méltatlankodással vettem tudomásul, hogy a marosvásárhelyi helyi rendőrség főnöke, Valentin Bretfelean, pénteken bejelentette, hogy a székely zászló kitűzését 30.000 lej pénzbírsággal büntette, a 185/2013 számú, a reklámanyagok elhelyezésére és engedélyezésére vonatkozó törvénynek megfelelően.
Mindenekelőtt engedje meg nekem, hogy a jelzett törvény 3. cikkét idézzem, amely a reklám fogalmát meghatározza. A törvény értelmében reklámnak minősül „azoknak a sajátos módszereknek és eszközöknek az összessége, amelyek segítik a fogyasztókat, hogy bizonyos termékeket vagy szolgáltatásokat megismerjenek és értékeljenek, vagy tájékoztatják a közönséget egyes eseményekről, helységek rendeltetéséről, termékbemutatókról, üzletmegnyitásokról és más hasonlókról, valamint bármely formában történő bemutatása kereskedelmi, ipari, kézműves vagy szabadfoglalkozású tevékenységeknek, azzal a céllal, hogy javak és szolgáltatások, jogok és kötelességek eladását előmozdítsák.”    
Látva ezt a törvényes előírást, teljes bizonyossággal megállapítható, hogy Bretfelean úr önkényesen és helytelenül járt el, amikor a székely zászlót „reklámanyagnak” minősítette, túllépve ugyanakkor törvényes hatáskörét, mivel neki nincs joga más értelmezést adni a törvény betűjének, mint amelyet a törvényhozó adott. Tudatában vagyok annak, hogy a megbüntetett joga megfellebbezni a Bretfelean úr által törvénytelenül meghozott döntést. Az én közbenjárásomat azzal indoklom, hogy az ő nyilatkozata szerint ez a hatalmi visszaélés általában a székely zászló ellen irányul, és Marosvásárhely egész lakosságát fenyegeti, ha valaki kitűzné a zászlót, nyilvánvaló szándéka pedig a város magyar közösségének a megfélemlítése a hajdani szekuritáté módszerével.     
Szeretném emlékeztetni, hogy Románia Művelődési Minisztériuma által, a Segesvári Bíróság mellett működő Ügyészség kérésére kiadott hivatalos értékelésnek megfelelően a székely zászló egy történelmi közösség jelképe, következésképpen a használata nem ütközik törvénybe. Túl azon, hogy a székely zászló nem „reklámanyag”, következésképp a 185/2013 számú törvény megszorításai nem alkalmazhatók rá, a minősítés önmagában is a székelység – az Oktatás és Kulturális Örökség Minisztériuma szerint: történelmi közösség – megsértése is, súlyos provokáció, amely veszélyezteti a térségben a társadalmi békét is. Úgy tekintem, hogy ezek a cselekedetek elegendően súlyosak ahhoz, hogy indokolják Valentin Bretfelean úr leváltására és megbüntetésére irányuló, ezúton előterjesztett kérést.    
Csatolom a levelemhez a Segesvári Bíróság mellett működő Ügyészség által kiadott dokumentum másolatát.
Nagyon sajnálom, hogy éppen karácsony előtt vagyok kénytelen ezt a levelet Önnek megírni, ám ha valakinek keresztényietlen magatartást lehet felróni, azt bizonyosan nem a megtámadottak között kell keresni.  
Kívánok Önnek boldog karácsonyt és sikerekben gazdag új esztendőt városunk, Marosvásárhely javára.
Kiemelt megbecsüléssel: 

                                                                                        Izsák Balázs
                                                                      A Székely Nemzeti Tanács elnöke

Marosvásárhely, 2013.12.23.
 



Stimate Domnule Primar!
           
Am aflat cu indignare că şeful poliţiei locale din Târgu Mureş, Valentin Bretfelean, a  declarat vineri că a sancţionat arborarea drapelului secuiesc cu o amendă de 30.000 de lei, conform prevederilor Legii 185/2013 privind amplasarea şi autorizarea mijloacelor de publicitate.
În prealabil permiteţi-mi să redau din legea invocată articolul 3., litera o., care defineşte noţiunea de publicitate. În sensul legii, prin publicitate se înţelege: „totalitatea modalităţilor şi instrumentelor specifice utilizate pentru a facilita cunoaşterea si aprecierea de către consumatori a anumitor produse, servicii sau pentru a informa publicul asupra unor evenimente, a destinaţiei unor spaţii, lansări de produse, deschideri de magazine şi altele asemenea, precum şi orice forma de prezentare a unei activităţi comerciale, industriale, artizanale sau liber-profesioniste având ca scop promovarea vânzării de bunuri şi servicii, de drepturi si obligaţii.”
Văzând această prevedere legală, se poate constata cu certitudine că domnul Bretfelean a calificat drapelul secuiesc drept „mijloc de publicitate” în mod arbitrar şi incorect, depăşindu-şi în acelaşi timp şi atribuţiile sale legale – domnia sa neavând dreptul de a da o altă interpretare literei legii, diferită de cea dată de legiuitor. Sunt conştient de faptul că celui amendat îi aparţine dreptul de a contesta decizia luată în mod ilegal de domnul Bretfelean. Intervenţia mea o motivez prin faptul că, în conformitate cu declaraţia sa, abuzul de putere al domniei sale se îndreaptă în general împotriva drapelului secuiesc, şi ameninţă întreaga populaţie a oraşului Târgu-Mureş datorită  situaţiei arborării drapelului, având intenţia clară de a intimida comunitatea maghiară cu metodele fostei securităţi.
Doresc să vă reamintesc că, în conformitate cu aprecierea oficială a Ministerului Culturii al României, redactată la solicitarea Parchetului de pe lângă Judecătoria din Sighişoara, drapelul secuiesc este simbolul unei comunităţi istorice, în consecinţă folosirea acestuia nu contravine legii. Dincolo de faptul că, în conformitate cu legea citată, nu este un „mijloc publicitar”, şi în consecinţă restricţiile Legii 185/2013 nu i se pot aplica, calificativul în sine mai este şi o jignire a secuimii – comunitate istorică, în opinia Ministerului Culturii şi Patrimoniului Naţional - o provocare gravă, care periclitează pacea socială în zonă. Consider că aceste fapte sunt suficient de grave pentru a justifica cererea, înaintată pe această cale, pentru demiterea din funcţie şi sancţionarea domnului Valentin Bretfelean. 
Ataşez scrisorii mele copia documentului emis de Parchetul de pe lângă Judecătoria din Sighişoara. 
Îmi pare deosebit de rău că am fost nevoit să vă adresez această scrisoare tocmai în ajunul Crăciunului, dar dacă o  atitudine necreştinească i se poate imputa cuiva, precis că acela nu trebuie căutat printre cei atacaţi.
Vă urez un Crăciun fericit şi un an nou plin cu succese spre binele oraşului nostru, Târgu-Mureş.
Cu deosebită consideraţie:

                                                                                                       Izsák Balázs
                                                                              Preşedintele Consiliului Naţional Secuiesc
Târgu-Mureş 23.12.2013

2013. december 15., vasárnap

Nem elég!

     Megállapítható, hogy felgyorsult az aláírás, most már átlagosan naponta ezren írják alá a kiáltványt. Viszont, ha azt akarjuk, hogy legkevesebb 150.000 aláíró legyen, akkor ebben az ütemben 150 napra lenne szükség.
     Ez így nem elég! Lehet a tét nem világos mindenki számára, s esetleg meg is kérdezik sokan: ha már az arcukat is adták a jelenlétükkel a tüntetéshez, miért kell külön a nevük is? 
   1. Azért, mert ötvenöt kilométer távolságon nem volt mód arra, hogy akár közfelkiáltással a résztvevők elfogadják a kiáltványt. A kifejezett igény súlyát, hitelét erősíti, aki aláírja. Aki ezzel egyetért, az írja alá!
  2. Azért, mert kilátásba helyeztük a tiltakozó megmozdulások folytatását és felerősödését. Visszaigazoljuk a kiáltvány aláírásával, hogy igen, ezt fogjuk tenni? Akinek a válasza igen, az írja alá!
   3. Azért, mert akarjuk, hogy Székelyföld autonómiájának pártoktól független, de esetenként azokkal együttműködő mozgalmi háttere legyen. Egy mozgalom számára a legegyszerűbb dolog az internetes aláírásgyűjtés. Legalább ezt meg tudjuk-e tenni? Akinek a válasza igen, az írja alá!
  4. Azért, hogy újra letegyük a kiáltványt a román kormány asztalára megtámogatva százezernél több aláírással, jelezve ezzel, hogy a párbeszéd elutasítása, a tüntetések semmibevétele, nem csüggeszt, hanem megerősít, a mozgalmunk pedig nem gyengül, hanem újabb lendülete vesz. Aki ezzel egyetért, az írja alá!
   5. Azért, mert a nagyvilág magyarsága nagy szolgálatot tett azzal, hogy harminc helyszínen szerveztek tüntetéseket, és képes folytatni ezt a küzdelmet, növelni a helyszíneket, bővíteni a küzdelem eszköztárát. Meg tudja szólítani a nem magyar honfitársakat és sokukat rá tud venni a csatlakozásra. Aki ezzel egyetért, az írja alá!        

Tíz esztendős küzdelem áll a Székely Nemzeti Tanács mögött. Nem bontottunk pezsgőt, nem ünnepeltünk. Megtesszük majd a Székely Parlament alakuló ülésének a napján. Addig azonban marad a mindennapos küzdelem, cselekvés, még ha lesz is olyan nap, amikor „csak” aláírásra buzdítunk.     

Jövőbe vetett bizakodással

                                      Marosvásárhelyi megemlékezés a madéfalvi veszedelemről

          250 éves évfordulója lesz 2014. január 7-én a madéfalvi veszedelemnek. A Mária Terézia által elrendelt kényszersorozás ellen tiltakozó 2500 csíki és háromszéki székely áldozatvállalásának emléke arra kötelez bennünket, mai székelyeket, hogy ragaszkodjunk ahhoz a szabadságeszméhez, amelyért eleink küzdöttek, és amelyért meg is haltak, ha az önkény nem hagyott más választást. Egyed Ákos írja: „… a székelység kemény katonai küzdelme 1762-63-ban egészébe véve szabadságharcnak minősül, történelmi tett volt, amelynek emléke mélyen bevésődött a székelység történeti tudatába.”
       A huszonegyedik században az emberi méltóság megbecsülésének egyedül méltó feltétele változatlanul a szabadság. Mai korlátai békés eszközökkel ledönthetők, és elszántsággal, akarattal, munkával és tudással megteremthetők a székely szabadság modern intézményi garanciái, azaz Székelyföld területi autonómiája. Ehhez azonban – mint eleinknek Zöld Péter szavára - nekünk is meg kell szerveznünk sorainkat. Az idén a Székely Szabadság Napjára, illetve a Székelyek Nagy Menetelésére végzett szervező munka nyilvánvalóvá tette, hogy szükség van egy olyan, nagy tömegbázissal rendelkező autonómiamozgalomra, amely a Székely Nemzeti Tanács által meghirdetett célok valóra váltásában emberek tízezreinek akaratát tudja szervezetten összefogni, és amely politikai pártok tagjait, és pártonkívüli magánszemélyek sokaságát tudja alkalmanként egyesíteni. Egy ilyen mozgalom elindítása méltó megemlékezés lehet a madéfalvi veszedelem áldozataira és a hatalmi önkénnyel szembeforduló székelyekre.
        Ezekkel a gondolatokkal hívjuk Marosvásárhely és Marosszék lakóit, de a távolabb lakókat is, hogy január 7-én vegyenek részt a Marosvásárhelyi Kultúrpalota nagytermében 18.00 órakor kezdődő megemlékezésen. Délelőtt, akik személyesen nem tudnak részt venni, lélekben azok is ott lesznek a madéfalvi emlékműnél szervezett felemelő rendezvényen, este pedig azt tesszük nyilvánvalóvá a székelyek fővárosában, hogy ez nem csak egy helyi megemlékezés volt, hanem messze túlmutat Madéfalva határán, érinti a székelység és Székelyföld egészét, amikor a múlt példájából kiindulva a holnapi összefogásra gondolhat minden székely bárhol éljen is.       
        Emlékezzünk 1764. január 7-ére, és emlékezzünk népünk minden történelmi próbatételére jövőbe vetetett bizakodással.

Marosvásárhely, 2013. december 13.

                                                                                                Izsák Balázs
                                                                                A Székely Nemzeti Tanács elnöke

2013. december 10., kedd

Írjuk alá a Székelyek Nagy Menetelésének kiáltványát!

Két héttel ezelőtt nyitottuk meg aláírásra a Székelyek Nagy Menetelésének kiáltványát. A cél az, hogy legalább annyian írják alá, ahányan részt vettek a menetelésen, azaz legalább 150.000-en. Két hét alatt a kérésünk mindössze 4000 emberhez jutott el. Ki kell mondani: ez kevés. Jó lenne, ha magyarok százezrei értenék meg: nem pusztán a kiáltvány újbóli megerősítéséről van szó, hanem seregszemléről is, és annak a mozgalmi potenciálnak a felerősítéséről is, amelyen a székely autonómiatörekvést továbbépíteni lehet Székelyföldön és szerte a nagyvilágban. Meg kell teremtenünk a mozgósításnak azt a nagy tömegekre kiterjedő kapcsolatrendszerét, amelyet használni lehet a jövőben.

Értessük meg ismerőseinkkel, hogy a Székelyek Nagy Menetelése nem egyszeri szalmaláng fellobbanás volt, hanem létezik mindnyájunkban egy állandó lelki készültség, készség a közös cselekvésre, hogy békés eszközökkel, de bátran és határozottan lépjünk fel újból és újból Székelyföld autonómiájáért. Készüljünk a Székely Szabadság Napjára, március 10-ére, amikor Marosvásárhelyen, Székelyföld örök fővárosában együtt fogunk megemlékezni vértanúink kivégzésének 160-ik évfordulójáról, és együtt fogalmazhatjuk meg újból igényünket a szabadságra. 

 Ezeknek megfelelően kérem a Székelyek Nagy Menetelésének minden résztvevőjét, a támogató szervezeteket, a Székely Nemzeti Tanács minden küldöttét, és mindazokat, akik rokonszenvvel követték az eseményt, hogy írják alá a rendezvény kiáltványát a http://www.autonomia.ro honlapon (petíciók menü), és mozgósítsanak másokat is az aláírásra.


                                                                                                        Izsák Balázs,
                                                                                       a Székely Nemzeti Tanács elnöke
 Marosvásárhely, 2013. december 10.

Izsák Tamás fotója öt menetelőről valahol Réty és Maksa között

2013. december 1., vasárnap

A székelyek ügye az ENSZ genfi fórumán



Az ENSZ szervezésében ez év november 25.-26.-án került megrendezésre Genfben a Kisebbségi Fórum hatodik ülésszaka. A konferencia megvitatta az Izsák Rita független szakértő által elkészített dokumentumot, amelynek címe: „A vallási kisebbségek jogainak szavatolására vonatkozó ajánlástervezet.”  
A konferencián részt vett a Székely Nemzeti Tanács küldöttsége: Izsák Balázs elnök, Árus Zsolt gyergyószéki alelnök, Dabis Attila külügyi képviselő.
A küldöttség nevében Dabis Attila szólalt fel, kiemelve: „Erdély magyar ajkú székely közössége sajátosságok változatos sorával rendelkezik. Része egyrészt a magyar kulturális nemzetnek, tagjai ugyanakkor állampolgárai Romániának. Kisebbségben vannak az államon belül, ugyanakkor mindig is többségben voltak saját, hagyományos területükön, Székelyföldön. Van saját zászlójuk, címerük és himnuszuk, van sajátos kultúrájuk, amely megkülönbözteti őket a magyarságon belül is, és kulturális szigetté teszi őket Romániában. Szigetté nemcsak nyelvi, hanem vallási szempontból is, hiszen épp velük végződik a nyugati kereszténység, a Kárpátokon túl már ortodoxok élnek.”
A továbbiakban kiemelten foglalkozott az elkobzott egyházi vagyon visszaszolgáltatásának megtorpanásával, valamint a burkolt diszkriminációval, ahogyan az állam a nem ortodox egyházakat kezeli.
Üdvözölte, hogy az ajánlás kitér az autonómia kérdésére is, 35. pontjában megállapítva, hogy „Ahol a vallási kisebbségek többséget alkotnak, az adott régióban vagy helységben a kulturális és/vagy politikai autonómia megfelelő megoldásnak tekinthető, kellő figyelmet fordítva azok jogainak a szavatolására, akik ezekben a helységekben a kisebbséget alkothatják”
Románia képviselője felszólalásban reagált az elhangzottakra, kijelentve, hogy az egyházi vagyonok visszaszolgáltatása diszkriminációmentes, és Romániában nincsen államvallás.   
Az ajánlástervezethez további javaslatokat lehet tenni, így segítve a független szakértő, különben nagyon színvonalas, sok részletre kitérő munkáját, amelynek véglegesítésére márciusban kerül sor.
A Székely Nemzeti Tanács képviselői két kiegészítést fogalmaztak meg:
1. Az államok a területükön levő vallási felekezeteknek támogatást csakis a különböző felekezetekhez tartozó állampolgárok közötti teljes és tényleges jogegyenlőség alapján, áttekinthető módon nyújthatnak. Tilos bármely felekezetnek a hátrányos megkülönböztetése, beleértve a diszkrimináció közvetett formáit is. A vallási kisebbségeknek nyújtott többlettámogatás nem minősül diszkriminációnak.
2. Mindazokat a jogfosztásokat, az ENSZ Alapokmányával és szellemével ellentétes intézkedéseket, amelyekkel korábbi totalitárius rendszerek egyes felekezeteket sújtottak az államok maradéktalanul, indokolatlan halasztások nélkül az érintett felekezetek igényeinek megfelelően jóváteszik. A jóvátételnek ki kell terjednie az önkényesen megszüntetett egyházi intézmények visszaállítására, a korábban elkobzott ingó és ingatlan vagyon maradéktalan és föltétel nélküli visszaszolgáltatására, illetve, ahol ez objektív okokból nem lehetséges a méltányos kártérítésre. 

Sepsiszentgyörgy 2013. december 01.
                                                           A Székely Nemzeti Tanács sajtóirodája                                     
Három feszült perc a gyűlésterem kivetítőjén
A képaláíráshoz, úgy érzem kell egy magyarázatot toldanom. Minden felszólalás három percet tarthatott. Amikor eltelt egy fél perc, feltámadt bennem a kétely: Attila nem fogja ennyi idő alatt elmondani a mondanivalóját. Jelezni kellene, hogy gyorsabban, de erre nincs mód, az óriáskivetítőn minden arcrezdülésem .látható. Végül a három perc leteltét jelző csengő és Attila végszava egyszerre hangzik el. Lekerülünk a kivetítőről, én gratulálni tudok ifjú kollégámnak, akinek tiszta csengésű, tökéletes angol kiejtéséért, és a jó fogalmazásért is többen gratulálnak nekem. Én meg továbbítom az elismerést, és magamban örvendek annak, hogy a székelyek üzenete átlépte a hallgatóság ingerküszöbét. De ez utóbbi mondatra még visszatérek, addig is ide illesztem a felszólalás magyar változatát:        

Felszólalás az ENSZ genfi fórumán

Erdély magyar ajkú székely közössége sajátosságok változatos sorával rendelkezik. Része egyrészt a magyar kulturális nemzetnek, tagjai ugyanakkor állampolgárai Romániának. Kisebbségben vannak az államon belül, ugyanakkor mindig is többségben voltak saját, hagyományos területükön. Van saját zászlajuk, címerük és himnuszuk, van sajátos kultúrájuk, amely megkülönbözteti őket a magyarságon belül is, és kulturális szigetté teszi őket Romániában. Szigetté nemcsak nyelvi, hanem vallási szempontból is, hiszen épp velük végződik a nyugati kereszténység, a Kárpátokon túl már ortodoxok élnek.
A kommunizmus ideje alatt tömeges méretben kobozták el a katolikus, a református, az unitárius, valamint az evangélikus egyházak tulajdonát. Több száz intézményt, iskolákat, könyvtárakat vettek el tulajdonosaiktól. A vasfüggöny lehullása óta Kelet- Közép Európa államai olyan politikai átalakuláson mentek keresztül, melynek részét képezte olyan jogszabályok elfogadása, ami biztosítja az említett intézkedések jóvátételét. Ezen jogszabályok alapján a kilencvenes évek elején számos ingatlan visszakerült tulajdonosához, ám e folyamat rövid idő alatt megtorpant, és máig befejezetlen maradt. Ennek okán úgy véljük, létfontosságú további halasztás nélkül biztosítani a teljes és tényleges kárpótlást a korábbi totalitárius rendszerek által a vallási kisebbségekkel szemben hozott jogellenes intézkedésekért.
Egy másik kihívás, a nyugati kereszténységhez tartozó személyek számára Romániában, hogy az állam az ortodox egyházat, állam-egyházként favorizálja, amely így több közpénzben részesül, mint az ország többi vallási közössége. Az ENSZ minden tagállama számára alapelvként kellene elfogadni, hogy a felekezeteknek nyújtott állami támogatás a különböző felekezetekhez tartozó személyek jogegyenlőségére épüljön, kizárva a közvetlen, vagy közvetett diszkrimináció minden formáját. E támogatásoknak átláthatónak és ellenőrizhetőnek kell lenniük. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a vallási kisebbségeknek juttatott többlettámogatások nem értelmezhetőek diszkriminációként.
Üdvözöljük, hogy az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága által megszervezett fórum ajánlás-tervezete utal az anyaországoknak a kisebbségi konfliktusok megoldásában betöltött fontos szerepére. Üdvözöljük továbbá, hogy a tervezet megfelelő eszköznek tekinti a különböző kulturális és/vagy területi autonómiákat arra, hogy javítsák a vallási kisebbségeknek a közéleti döntéshozatalban való hatékony részvételét. Ugyancsak jelentősnek tartjuk a tagállami illetve nemzetközi, diszkrimináció ellenes jogszabályok fontosságának megerősítését.
A romániai kárpótlási folyamatot elégtelennek és befejezetlennek tartjuk, az ország vallási felekezeteinek jelenlegi támogatási rendszerét pedig diszkriminatívnak és átláthatatlannak. Jól tudjuk, hogy ehhez hasonló problémák más országokban is léteznek, ezért arra kérjük az ENSZ-et, hogy bátorítsa, ösztönözze, de ugyanakkor figyelje és alaposan ellenőrizze is a tagállamaiban megvalósuló jóvátételi eljárásokat, valamint pénzügyi támogatások rendszerét, hogy a vallási kisebbségek megkapják a megfelelő kártalanítást a korábbi diktatúrák alatt elszenvedett igazságtalanságért, és szűnjön meg a pénzügyi diszkriminációjuk. Annak érdekében, hogy segítsük az Emberi Jogi Bizottságot ezen célok elérésében, konkrét javaslatokat fogunk tenni, a szövegtervezet módosítására, a többi résztvevő, valamint a szakértők meghallgatását követően.
                                                                 A Székely Nemzeti Tanács küldöttsége

Alá lehet írni a Székelyek Nagy Menetelésének kiáltványát


Egy hónap telt el a Székelyek Nagy Menetelése óta. Közel egy hónapja ígérte meg Románia miniszterelnöke, Victor Ponta, hogy az alkotmány és az Európai Unió jogrendjének szellemében fog választ adni a székelyek igényeire. Pontosan ezt várják a tüntetés résztvevői, de mindazok a százezrek is, akik a televízión keresztül követték az eseményeket. A rendezvény kiáltványát elküldtük Románia kormányának, hogy a válaszadást megkönnyítsük.
Az elmúlt egy hónap alatt azonban válasz nem érkezett. Nem érkezett válasz kilenc hónap alatt a Marosvásárhelyen, a Székely Szabadság Napján megfogalmazott, Románia kormányának címzett beadványra sem.
Már ma leszögezhetjük: az állampolgárok igényeinek mellőzése, az ígéretek be nem tartása, biztosan nem felel meg annak az európai szellemnek, amelyre Románia miniszterelnöke késlekedő válaszát alapozni kívánja.
A Székely Nemzeti Tanács nem fog sem lemondani a kitűzött célról, Székelyföld területi autonómiájáról, sem letérni a békés, de határozott és következetes küzdelem útjáról, amelyen tíz esztendeje elindult. Itthon és a nagyvilágban, újabb megmozdulásokat fogunk kezdeményezni, és bízunk abban, hogy az október 27.-én megvalósult széleskörű összefogás erősödni fog a jövőben.
Most a világ közvéleményének figyelmét épp a román miniszterelnök beváltatlan ígéretére, Bukarest párbeszédet elutasító, a saját állampolgárait semmibe vevő magatartására kell felhívnunk. Ezért újabb megmozdulások megszervezése előtt megnyitjuk a Székelyek Nagy Menetelésének kiáltványát az egész világ előtt, azzal a kimondott szándékkal, hogy az aláírók tekintélyes hányadát tudjuk a jövőben a székely autonómia mellett mozgósítani.
A Kiáltványt az interneten itt lehet aláírni:
http://www.autonomia.ro/peticiok.html


Marosvásárhely 2013. november 27.                                      
                                                                                                          Izsák Balázs
                                                                                          A Székely Nemzeti Tanács elnöke

2013. november 9., szombat

Székelyföld autonómiájának sérthetetlen alapelveiről



Tudomásul vettük és üdvözöljük az RMDSZ bejelentett szándékát, hogy saját törvénytervezetet készít Székelyföld autonómiájára vonatkozóan. Üdvözlendő és örvendetes, hogy a szövetség érdemben akar foglalkozni a kérdéssel. Ugyanakkor felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott törvénytervezet a működő európai autonómiák mintájára készült, de figyelembe vette a székely hagyományokat, a székelység igényeit és a Romániában hatályos jogszabályokat, beleértve Románia alkotmányát is. Mögötte tudhatjuk az érintett közösség alkotó hozzájárulását, és népszavazáson kifejezett akaratát is.
Ez a tervezet olyan alapelvekre épül, amelyekről meggyőződésem szerint a Székely Nemzeti Tanács nem mondhat le, és amelyek nem is képezhetik vita tárgyát. Ismerve több RMDSZ vezető politikusnak e tárgyban tett megnyilvánulásait, bízom abban, hogy az RMDSZ készülő tervezete hasonló módon ezekre az alapelvekre épül:
1. A székelység fennmaradásához nem elegendő a kulturális autonómia. Ennek megfelelően a régiónak jogszabály-alkotási és végrehajtói hatásköröket kell kapnia a művelődésen és az oktatáson túl legkevesebb az alábbiakban felsorolt területeken: közigazgatás, a közrend fenntartása, regionális és helyi érdekeltségű köztulajdon kezelése, egészségügy, társadalombiztosítás, vagyonbiztosítás, szociális kérdések, műemlékvédelem, helyi adók és illetékek, regionális költségvetés, környezetvédelem, területrendezés, regionális érdekeltségű beruházások, kereskedelem, erdőgazdálkodás, vadgazdálkodás, vízgazdálkodás, bányászat, ipar, energiagazdálkodás, pénzgazdálkodás, regionális érdekű személyforgalom és áruszállítás, mezőgazdaság, tömegtájékoztatás, tűzvédelem, a régióra vonatkozó nemzetközi szerződések, régiók közti együttműködés, a régió hivatalaira és azok személyzetére vonatkozó rendtartás. Ezen felül a regionális kormány létrehozhat és fenntarthat saját televízió- és rádióállomásokat és minden tömegtájékoztatási eszközt, amely céljainak elérésében segíti, létrehozhat és fenntarthat közintézményeket, gazdasági társaságokat.
2. Nem képezhetik vita tárgyát Székelyföld határai sem. A majdani autonóm régiónak a történelmi Székelyföldből és vele szomszédos magyar többségű településekből kell állnia. Székelyföld határai nem azonosak a tévesen székely megyékként emlegetett Maros, Hargita és Kovászna megyék jelenlegi közigazgatási határaival. Székelyföld határait a hozzá tartozó városokban és községekben megtartott népszavazás véglegesíti. Az így meghatározott Székelyföld egyben az EU NUTS II régiója, önálló fejlesztési régió.
3. Nem képezheti vita tárgyát a magyar nyelv jogállása sem. Az autonóm Székelyföldön a magyar nyelv hivatalos nyelv, jogállása azonos az állam nyelvével, a román nyelvvel. Székelyföld minden polgára azonos feltételek mellett, szabadon használhatja mindkét nyelvet.
4. Nem képezheti vita tárgyát a székelységnek hagyományaiban máig megőrzött, nagy múltú értékeinek, a székely székeknek hivatalos elismertetése és működtetése. Csíkszék, Gyergyószék, Kézdiszék, Marosszék, Bardoc-Miklósvárszék, Orbaiszék, Sepsiszék, Udvarhelyszék egyenrangú közigazgatási alegységei Székelyföldnek és egyben az Európai Unió NUTS III statisztikai régiói.
5. Az autonómia intézményei a demokrácia alapvető értékeinek és szabályainak tiszteletben tartásával jönnek létre, ennek megfelelően Székelyföld regionális parlamentjét szabad, általános, közvetlen és titkos szavazással kell megválasztani.

Készek vagyunk részt venni nemcsak egy javító szándékú vitában, de együttműködni a tervezet népszerűsítésében és társadalmi elfogadtatásában, de akár az elkészítésében is.

                                                                Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke

2013. október 14., hétfő

Lassan gyűlnek az adományok


 Harminc önkéntes adományozótól gyűltek össze az alábbi összegek. Két hét van még a Székelyek Nagy Meneteléséig. Körülbelül öt autóbuszra való gyűlt össze, ha Marosvásárhelyről van szó, tíz, ha Székelyudvarhelyről. Mit tehetek? Megköszönöm a harminc adományozó elkötelezettségét és bízom benne, hogy többen is leszünk.   

Lassan gyűlnek az adományok a Székelyek Nagy Menetelésére. Az eddig befolyt összegek:
- 600 lej,
- 330.000 forint,
- 400 dollár, és
- 911 euró.


Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a Székely Nemzeti Tanács nem bejegyzett jogi személy, így bankszámlával sem rendelkezik. Ezért a támogatásokat a Siculitas egyesület számlájára várjuk. Az utaláshoz szükséges adatok:

Asociatia Siculitas Egyesület

Székhely: Marosvásárhely
Adószám: 27243192
Bank: OTP BANK ROMANIA SA Targu-Mures
SWIFT kód: OTPVROBU
Számlaszámok:
LEJ: RO76 OTPV 3200 0036 0774 RO01
EUR: RO33 OTPV 3200 0036 0774 EU01
USD: RO90 OTPV 3200 0036 0774 US01
HUF: RO80 OTPV 3200 0036 0774 HU01
GBP: RO19 OTPV 3200 0036 0774 GB01

Felhívjuk ugyanakkor minden potenciális támogató figyelmét, hogy amennyiben rendelkezik bankkártyával, akkor használhatja a PayPal átutalási rendszert, ami egyszerû, gyors és biztonságos. E célból keresse a honlapunk nyitó-oldalának alján a "Donate" gombot.

A Székely Nemzeti Tanács sajtószolgálata

2013. október 3., csütörtök

Felhívás a Székelyek Nagy Menetelésének anyagi támogatására



Több mint három hete tettem közzé az alábbi felhívást:  


Felhívás a Székelyek Nagy Menetelésének anyagi támogatására


Tekintettel arra, hogy a Székely Szabadság Napján, a marosvásárhelyi tüntetésen elfogadott petícióra a román kormánytól semmilyen válasz nem érkezett, a Székely Nemzeti Tanács október 27-én újabb nagyszabású rendezvényt szervez Székelyföld autonómiájáért, tiltakozásképpen a kormány közigazgatás átszervezésére vonatkozó tervei ellen. Nagyon fontos megmutatnunk a román kormánynak és a nagyvilágnak, hogy céljaink mellett békésen, de nagyon határozottan kitartunk. Ezért minél nagyobb létszámban kell részt vennünk az októberi rendezvényen. Tekintettel arra, hogy sokan vannak, akik részt vennének a Székelyek Nagy Menetelésén, de nem tudják megfizetni az útiköltséget, illetve arra, hogy a Székely Nemzeti Tanács nem rendelkezik anyagi forrásokkal, hogy ingyen, vagy kedvezményes áron indítson buszokat Székelyföld különböző településeirõl Háromszékre, ezért két kéréssel fordulunk Székelyföld lakóihoz, a székelyföldi vállalkozókhoz, illetve mindazokhoz szerte a földkerekségen, akik az ügyünket támogatni akarják:
Elsősorban azt kérjük, hogy aki teheti, saját járművel utazzon Háromszékre, a felsorolt települések (Bereck, Lemhény, Nyújtód, Kézdivásárhely, Csernáton, Dálnok, Maksa, Eresztevény, Réty, Szentivánlaborfalva, Kökös) valamelyikére, lehetõleg telt kocsival. Másodsorban azt kérjük, hogy akinek módja van, anyagilag járuljon hozzá a kedvezményes útiköltségű autóbuszok indításához.

Az adományokat a Siculitas Egyesület számláira lehet befizetni, az alábbi számlaszámokon:

Asociatia Siculitas Egyesület

Székhely: Marosvásárhely

Adószám: 27243192

Bank: OTP BANK ROMANIA SA Targu-Mures

SWIFT kód: OTPVROBU

Számlaszámok:

LEJ: RO76 OTPV 3200 0036 0774 RO01
EUR: RO33 OTPV 3200 0036 0774 EU01
USD: RO90 OTPV 3200 0036 0774 US01
HUF: RO80 OTPV 3200 0036 0774 HU01
GBP: RO19 OTPV 3200 0036 0774 GB01

PayPal számlával rendelkezők az adományt utalhatják PayPal-on keresztül is, keressék ezt a lehetőséget a Székely Nemzeti Tanács honlapjának a nyitó-oldalán, alul.
   
A beérkező adományokról a Székely Nemzeti Tanács honlapján rendszeresen fogjuk tájékoztatni a nyilvánosságot.

Marosvásárhely, 2013.IX.9.

                                                                                                            Izsák Balázs
                                                                                         a Székely Nemzeti Tanács elnöke


Eddig a közlemény. A fenti számlákra az alábbi összegek érkezetek hazai, anyaországi és nyugati adományozóktól:

205 000 Ft
       600 RON
       400 USD
       457 EURO

Ebből három, Marosvásárhelyről induló autóbuszt tudunk kifizetni. Az utasok önkéntes adományaiból még a negyedik is kijön talán. Azonban 85 autóbuszt foglaltunk le eddig, feltehetőleg 100-at tudnánk utasokkal megtölteni. De nyilván buszok indulnának Gyergyóból, Csíkból, Udvarhelyről, Barótról. Több visszajelzést is kaptam, hogy a felkérés nem jut el az segíteni kész emberekhez. Ezért megismétlem: ki-ki erejéhez mérten támogassa a Székelyek Nagy Menetelését. Azon túl pedig segítsen terjeszteni magát a felkérést, a maga eszközével és lehetőségeivel.

2013. szeptember 17., kedd

Felhívás a székely fiatalokhoz

          Találtam egy képét a világhálón, és úgy gondoltam, el kell küldenem nektek. Katalónia nemzeti ünnepén készült ez év szeptember 11.-én, amikor a katalán szabadságért tüntetők egy négyszáz kilométer hosszú élőláncot alakítottak ki. 
            Aki rápillant a képen látható fiatalokra, biztosan ki fogja azt is találni, hogy minek örülnek. A páratlan közösségi erőnek, amelynek ők is részesei. Annak, hogy ott, abban a percben tudták, érezték, hogy a jövőjük Katalóniában biztosított. Aki rápillant erre a képre, megérti: ha Isten meg akar tartani, fel akar emelni egy népet, annak fiataljait beoltja a szabadság szeretetével.
Közeledik október 27. amikor rajtunk székelyeken a sor, megmutatni a világnak, nem hátrálunk, s nem mondunk le Székelyföld autonómiájáról.
            Közeledik október 27. amikor látni fogja az egész világ, tudnak-e a székely fiatalok úgy kiáltani, úgy nevetni, úgy lelkesedni, mint katalán kortársaik. Ha igen, akkor október 27.-én, Bereck és Kökös között, mi székelyek történelmet fogunk írni! Veletek és értetek. Ha nem így tennénk, mi értelme volt megtanulni Gábor Áron nevét és tetteit, s Kányádi Sándorral felidézni, miként dörögtek 1849-ben a kökösi hídfőn a székely harangok?    
            Küldök nektek egy kisfilmet is. Terjesszétek a világhálón, biztosan ügyesebbek vagytok ebben, mint én, remélem ez is fog mozgósítani. És ne feledjétek, október 27-én, Bereck és Kökös között akkorákat kell kiáltanotok, hogy meghallják a bukaresti kormánypalotában, de hallják meg kortársaitok a messzi Katalóniában, akik barátaitok és szövetségeseitek lesznek a jövőben.


Marosvásárhely 2013. szeptember 17.                                     

                                                                                                                                    Izsák Balázs

 
         

2013. július 31., szerda

Nyílt levél Mihail Formuzalnak, Gagauzia kormányzójának



Tisztelt Kormányzó Úr!

            Nagy örömömre szolgált, hogy Tusnádfürdőn megismerhettem személyesen, és kifejezhettem tiszteletemet és rokonszenvemet a testvéri gagauz nép iránt. Mindig nagy figyelemmel követtük az Ön népének sorsát, érdekeltek azok a közjogi megoldások, amelyek együttesen, Moldova Köztársaságon belül, Gagauzia autonómiáját jelentik. Fontosnak tartom, hogy személyesen is megerősítette a korábban a BBC-nek adott interjúban elmondottakat, hogy amennyiben Moldova Köztársaság elveszítené állami szuverenitását, akkor Önök Gagauzia függetlenségét választják, azaz semmiképpen nem kívánnak Bukarest fennhatósága alá kerülni. A nyilvánosság előtt is szeretném kifejezni, hogy ezt a döntésüket helyesnek tartom, támogatom, és meggyőződésem, hogy hasonlóan gondolkozik a székelyek többsége. Indoklásként elmondom, hogy mi székelyek hatszázezren vagyunk, szülőföldünkön, a 13.500 km2 területű Székelyföldön 75%-nyi többséget alkotunk, ám Bukarest hallani sem akar arról, hogy bár annyi autonómiánk legyen, mint amennyivel Önök rendelkeznek. Mi több, most éppen arra készül Románia kormánya, hogy a székelység megmaradt döntési jogait, eszközeit is beszűkítse azáltal, hogy népünket belekényszeríti egy olyan új közigazgatási egységbe, amelyen belül a székely-magyar közösség részaránya 30% alatt van. Ez év márciusában, Marosvásárhelyen, Székelyföld fővárosában, 30.000-en tüntettünk ez ellen a terv ellen, és egy beadványban kértük Románia kormányát, hogy álljon el ettől a tervtől, és kezdjen párbeszédet a székelység képviselőivel. Erre a beadványra nem érkezett válasz mind a mai napig. Egy ilyen országban az Ön népe nemcsak eddigi jogait veszítheti el, de még a puszta létezése is veszélybe kerül.        
            Ha Románia vezetői igazi demokraták lennének, akkor a Moldova Köztársasággal való egyesülés gondolatának felvetését azzal kezdenék, hogy intézményi garanciákat kínálnak kisebbségeiknek, azoknak a hátrányoknak a kompenzálásaként, amelyek a népességen belüli részarányuk csökkenéséből, érdekérvényesítő erejük beszűküléséből származnának. Ez azonban sajnos eszükbe sem jut. Ilyen körülmények között nekünk is felül kell vizsgálnunk, és újra kell fogalmaznunk a céljainkat, hiszen azokat a mai, nem pedig egy új országgal megnövekedett Románián belül fogalmaztuk meg. Magának a közösségünknek kell eldöntenie, elfogadja-e egyáltalán, hogy az országon belüli, 6% fölötti részaránya 5% alá zsugorodjon, s ha igen, milyen intézményi és jogi garanciák mellett?
            Megragadom az alkalmat, hogy Kormányzó urat meghívjam egy Székelyföldi látogatásra, legyen a Székely Nemzeti Tanács vendége, a jövőben pedig működjünk együtt népeink javára és a demokrácia elmélyítésére ebben a térségben.

Őszinte nagyrabecsüléssel:     
                                                                                           Izsák Balázs
                                                                        A Székely Nemzeti Tanács elnöke 


Marosvásárhely 2013. július 31.

2013. július 28., vasárnap

A nemzeti hovatartozás, a nyelv és a kultúra a gazdasági, társadalmi, területi kohézió meghatározó tényezői!


           Az Európai Bizottság 2013. július 26.-án kelt levelében tájékoztatta a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért indított polgári kezdeményezés szervezőit, hogy a bejegyzést elutasította.
              A polgári bizottság tizenkét tagja, valamint a velük együttműködő szakértők meg fogják vizsgálni az elutasítás indokait, és ennek függvényében döntenek a további lépésekről. Fenntartjuk mind az Európai Unió Bírósága előtti jogorvoslat lehetőségét, mind pedig a kezdeményezés olyan módosításának alternatíváját, amely nem érinti annak alapvető célját.
          Annyi elmondható azonban már most, hogy a Bizottság kisebbségvédelmi kezdeményezésként kezelte a javaslatunkat, holott az a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítésére vonatkozik még akkor is, ha esetleges sikerének lenne kisebbségvédelmi hozadéka is. Ennek megfelelően nem állja meg a helyét az a megállapítás, hogy javaslatunk nyilvánvalóan kívül esik a Bizottság jogalkotói hatáskörén. 
Ragaszkodnunk kell a jövőben is a javaslatunkban megfogalmazott igényhez: az Uniónak kiemelt figyelemmel kell kezelnie azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási vagy nyelvi sajátosságok jellemeznek azáltal, hogy területükön jelentős arányban vagy éppen többségben él egy őshonos európai kisebbség, amely szülőföldjén saját, történelmi gyökerû kultúrát teremtett. Semmiképpen nem fordítható az Unió kohéziós politikája nemzeti, nyelvi, kulturális jellegzetességeik felszámolására, vagy gyengítésére, semmiképpen nem tehetők az Unió gazdasági eszközei és céljai kisebbségellenes politikák akár közvetett eszközeivé!
          Mi több, most amikor egyre több jel figyelmeztet az uniós intézmények demokráciadeficitjére, és amikor a közelgő, 2014-es uniós választások kapcsán ennek csökkentésére javaslatok is megfogalmazódnak, ahhoz is ragaszkodunk, hogy kezdeményezésünk ne válhasson az Európai Unióról szóló szerződések szűkítő értelmezésének áldozatává.
           Személyes meggyőződésem továbbra is, hogy a nyelv és a kultúra a társadalmi, gazdasági, területi kohézió egyik meghatározó tényezője, és az Unió kohéziós politikája ezt figyelmen kívül nem hagyhatja, még kevésbé sértheti ő maga Európa kulturális sokszínűségét. 
           Egy nagyon összetett kérdésben kértük fel jogalkotásra az Európai Bizottságot. Olyan kérdésben, amelyre jó megoldást találni csakis a közösségi jog és az európai valóság átfogó és árnyalt ismeretében lehet. A régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért indított polgári kezdeményezés megfelel ennek a kritériumnak, és bízom abban, sikerül rábírni az Európai Bizottságot, hogy az általunk vázolt szempontokat figyelembe véve teremtse meg kohéziós politikájának jogi kereteit mindazon régiókban, amelyek nyelvi, kulturális szigetekként jelennek meg Európa térképén, mert a bennük rejlő gazdasági potenciált csak így lehet kiaknázni.

2013. július 12., péntek

Nyílt levél Liviu Dragnea Miniszterelnök-helyettes úrnak!

Tisztelt Miniszterelnök-helyettes Úr!

    Az utóbbi időben ön többször is kijelentette, hogy a „régió-átalakítás nem etnikai kritériumok szerint fog végbemenni, hanem fejlesztési szempontok szerint.” Figyelmesen elolvasva a jelenleg hatályos jogszabályt bárki megértheti az Ön szavainak igazi értelmét. A 2/1968 számú törvény 3. cikke értelmében a „megye városokból és falvakból tevődik össze - amelyek az ország területi-közigazgatási megszervezésének alapegységei – a földrajzi, gazdasági, társadalmi-politikai, etnikai körülményeknek és a lakosság kulturális kapcsolatainak és hagyományainak a figyelembe vételével.” Ezzel a törvénnyel összhangban jött létre a magyar többségű Hargita és Kovászna megye, Ön pedig azt ígéri most nekünk, hogy Románia jövendő közigazgatási térképén nem lesz magyar többségű tartomány.  
    Következésképp azokat a kritériumokat, amelyeket az 1968-as közigazgatási reform figyelembe vett, az Ön kormánya a régió-átalakítás során elveti, amit még Nicolae Ceausescu sem mert megtenni. És tudja Ön, hogy miért nem merte megtenni? Mert a törvény idézett előírása és általában a kisebbségvédelem 1945 és 1989 között Románia nemzetközi kötelezettségvállalásaira épült, kezdve azokkal, amelyeket a Szövetséges és Társult Hatalmakkal megkötött békeszerződés tartalmazott, folytatva azokkal, amelyeket Románia ENSZ tagállamként, illetve a Helsinki Záróokmány aláírásával vállalt.
    Ön gyakran utal a szakértői jelentésre, amely épp az Ön kedve szerint és az Ön rendelésére sorol érveket, elfeledve, hogy korábban már volt egy szakértői testület Románia alkotmányos közigazgatási reformjának előkészítésére, amely Stanomir bizottság néven vált ismertté. Ennek jelentéséből idézek:  
      „Minden közigazgatási átszervezést célzó érőfeszítésnek kötelező módon tekintettel kell lennie a nemzeti kisebbségeket érintő dimenziókra. Annál inkább, mivel fontos, hogy egy ilyen erőfeszítésnek másodlagos kihatásai ezen nemzeti kisebbségek önazonosságát érintik: ez minden közigazgatási átszervezésnek rendkívül érzékeny pontja, mivel a korábbi közigazgatási átszervezéseket is jellemezte. Ebből a szempontból egyes nemzetközi jogszabályokat figyelembe kell venni:
- A Regionális és kisebbségi nyelvek európai Chartáját, amelyet Románia a 282/2007 számú törvénnyel ratifikált, és amely a 7 cikkében (célok és elvek) kimondja: A Felek a regionális vagy kisebbségi nyelvek vonatkozásában azokon a területeken, ahol ezeket a nyelveket használják, mindegyik nyelv helyzetének megfelelően politikájukat, jogalkotásukat és gyakorlatukat az alábbi célokra és elvekre alapítják: .. b. minden egyes regionális vagy kisebbségi nyelv földrajzi körzetének tiszteletben tartása annak érdekében, hogy a fennálló vagy később létesítendő közigazgatási felosztás ne képezze regionális vagy kisebbség nyelv támogatásának akadályát;
- hasonló módon a Keretegyezmény a Nemzeti Kisebbségek Védelméről, ratifikálva a 33/1995 számú törvénnyel, 16 cikkében kimondja: A Felek tartózkodnak olyan intézkedések meghozatalától, amelyek a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által lakott területeken az arányokat megváltoztatják, és arra irányulnak, hogy korlátozzák azon jogokat és szabadságokat, melyek a jelen Keretegyezménybe foglalt elvekből származnak.
- egy sajátos kérdést vet fel a 199/1997 számú törvénnyel ratifikált Helyi Autonómia Európai Chartájának 5 cikke, amely a területi-közigazgatási egységek határainak a védelmét szabályozza, és amelynek megfelelően „nem lehet megváltoztatni a helyi önkormányzatok határait az érintett közösségekkel való előzetes konzultáció, vagy ahol ezt törvény lehetővé teszi, esetleges helyi népszavazás nélkül.”

      Idézek a Magyar Köztársaság és Románia között a megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról szóló szerződésből:
     „A Szerződő Felek, az általános integrációs politikájuk megvalósítását célzó intézkedéseket nem érintve, tartózkodni fognak a kisebbséghez tartozó személyek akaratuk elleni asszimilációját célzó politikától vagy gyakorlattól, és védelmezni fogják ezen személyeket bármilyen cselekedettel szemben, ami az ilyen asszimilációra irányul. Tartózkodnak továbbá az olyan intézkedésektől, amelyek a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által lakott régiók lakosságának arányait megváltoztatva arra irányulnak, hogy korlátozzák e személyeknek az ezen cikk (1) bekezdésében felsorolt nemzetközi standardokból és normákból következő jogait és szabadságjogait.„
    Az elmondottakból világosan kiderül, hogy a régiósítás kérdése kisebbségi jogokat érint, és ezáltal nemzetközi együttműködés tárgya és Európai biztonságpolitikai kérdés is egyben! 
     Szeretném felhívni a figyelmét Tisztelt Miniszterelnök-helyettes úr, hogy a nemzetközi jog normáit jóhiszeműen kell értelmezni és a nemzetközi közösség tagjai által vállalt kötelezettségeket jóhiszeműen kell teljesíteni, megkerülő praktikák vagy burkolt célokat követő értelmezések nélkül. Tudatában vagyok annak, nehéz megérteni, de még nehezebb elfogadni ezt az elvet, egy olyan országban, ahol még a népszámlálási eredményeket is rosszhiszeműen megváltoztatják. De Önnek is tudatában kell lennie, hogy nem fogják tudni figyelmen kívül hagyni az egy tömbben élő 700.000 székely akaratát, akik nem értenek egyet a kormány régiósítási tervével, és akik kifejezték azt az akaratukat, hogy Székelyföld legyen önálló közigazgatási régió.
    Végül megismétlem ez alkalommal is Miniszterelnök Úrhoz tavaly, ugyanezen tárgyban írott levelembe foglaltakat: a megyéknél nagyobb közigazgatási egységeket létrehozó reformnak tekintettel kell lennie a helyi közösségek akaratára, és nem lehet régióhatárokat kijelölni az érintett közösségek népszavazás útján történő konzultálása nélkül. Mi székelyek, Székelyföld többségi lakói nem fogunk megszavazni egyetlen olyan tervezetet sem, amely Székelyföldet szétdarabolná, vagy egy nagyobb közigazgatási egységbe tagolná.    
    Végül biztosítom Önt, hogy mi székelyek nem fogjuk engedni szülőföldünket a hozzá nem értés és a gyűlölet prédájává tenni, ha kell a polgári engedetlenség eszközével is élni fogunk, hogy Székelyföld egységét megőrizzük.
   

Marosvásárhely, 2013. július 11.                                                                    
                                                                                                                Izsák Balázs
                                                                                                A Székely Nemzeti Tanács elnöke
                                      
     


2013. június 29., szombat

Legyen Székelyföld önálló közigazgatási régió!

- Figyelembe véve a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés határozatát, amely 2009. szeptember 5.-én kimondta: Székelyföld fel nem osztható és be nem olvasztható, csakis természetes, történelmileg kialakult regionális határai közt, önálló, többlethatáskörökkel rendelkező autonóm közigazgatási egységként képzelhető el a jövőben, amelynek egyben különálló fejlesztési régiónak is kell lennie. Azt az Európai Unióban elfogadott elvet kell irányadónak tekinteni Románia számára is, amelynek megfelelően a régiókat nem kijelölni, hanem elismerni kell;

- Figyelembe véve, hogy a 2/1968 számú törvény 3. cikke előírja, hogy a megyék kialakításánál figyelembe kell venni többek között az etnikai viszonyokat és a lakosság kultúrára és hagyományokra épülő kapcsolatait, ezzel szemben viszont Románia kormánya most arra készül, hogy a székelységet megfossza egy szerzett, és egy ma hatályos törvényben elismert jogától;

- Tekintettel arra, hogy a 2/1968 számú törvény idézett előírása, általában a romániai kisebbségvédelem előírásai 1945 és 1989 között a Románia által vállalt nemzetközi kötelezettségek következményei voltak, kezdve az 1947. február 10.-én Párizsban Romániával megkötött békeszerződéssel, folytatva azokkal a kötelezettségekkel, amelyeket Románia az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagállamaként, majd az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet országai által 1975. augusztus 1.-én aláírt Helsinki Záróokmányban vállalt;

- Tekintettel arra, hogy Románia a tervezett közigazgatási reformmal, azzal, hogy Székelyföldet bele akarja kényszeríteni a közigazgatási hatáskörökkel felruházott középrégióba megsértve ezzel a fentieken túl az itt élő és 75%-os többséget alkotó székely-magyar közösség akaratát, valamint azokat a nemzetközi kötelezettségeit, amelyeket, a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezménye,1 a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája2 valamint a Helyi Önkormányzatok Autonómiájának Európai Chartája3 ratifikálásakor vállalt;

- Tekintettel arra, hogy a Magyarország és Románia között a megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról szóló szerződés 15. cikkének 9. pontja leszögezi: tartózkodni fognak a kisebbséghez tartozó személyek akaratuk elleni asszimilációját célzó politikától vagy gyakorlattól, és védelmezni fogják ezen személyeket bármilyen cselekedettel szemben, ami az ilyen asszimilációra irányul. Tartózkodnak továbbá az olyan intézkedésektől, amelyek a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által lakott régiók lakosságának arányait megváltoztatva arra irányulnak, hogy korlátozzák e személyeknek az ezen cikk (1) bekezdésében felsorolt nemzetközi standardokból és normákból következő jogait és szabadságjogait.

A Székely Nemzeti Tanács
                                                                             elhatározza

            1. Felszólítja Románia kormányát, hogy ne kényszerítse bele a székelységet egy olyan konfrontatív spirálisba, amelynek beláthatatlan következményei lehetnek, és ne hozzon olyan intézkedéseket, amelyek az elmúlt hetven évben kialakult, az európai békét és biztonságot erősítő folyamatokkal, köztük a Helsinki folyamattal is ellentétesek;

            2. Felkéri Magyarország kormányát, hogy szólítsa fel Románia kormányát a két ország között megkötött államközi szerződés tiszteletben tartására, és maradéktalanul szerezzen érvényt a Romániával megkötött alapszerződésbe foglalt, fent idézett rendelkezésnek;

            3. Meghatalmazza a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottságát, hogy széleskörű társadalmi egyeztetéseket folytasson tiltakozó megmozdulások megszervezésére Székelyföldön és szerte a nagyvilágban, amennyiben a román kormány nem áll el a Székelyföld területi integritását sértő intézkedéstől és annak gyakorlatba ültetését megkezdi;

            4. Maghatalmazza a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottságát, hogy amennyiben a helyzet megköveteli, hirdesse meg a Székely Nemzetgyűlés összehívását, hogy az határozzon más ellenlépések megtételéről a jogfosztó kormányzati intézkedéssel szemben;

            5. Felszólítja az erdélyi magyar szavazókat, hogy amennyiben a Székelyföld területi integritását sértő közigazgatási terv nem változik meg, minden erejükkel akadályozzák meg az alkotmánymódosítást, még akkor is, ha az a magyarság számára látszólagos engedményeket tartalmaz.
Marosvásárhely, 2013.VI.22.
A Székely Nemzeti Tanács