Tisztelt Kormányzó Úr!
Nagy
örömömre szolgált, hogy Tusnádfürdőn megismerhettem személyesen, és
kifejezhettem tiszteletemet és rokonszenvemet a testvéri gagauz nép iránt.
Mindig nagy figyelemmel követtük az Ön népének sorsát, érdekeltek azok a
közjogi megoldások, amelyek együttesen, Moldova Köztársaságon belül, Gagauzia
autonómiáját jelentik. Fontosnak tartom, hogy személyesen is megerősítette a
korábban a BBC-nek adott interjúban elmondottakat, hogy amennyiben Moldova
Köztársaság elveszítené állami szuverenitását, akkor Önök Gagauzia
függetlenségét választják, azaz semmiképpen nem kívánnak Bukarest fennhatósága
alá kerülni. A nyilvánosság előtt is szeretném kifejezni, hogy ezt a döntésüket
helyesnek tartom, támogatom, és meggyőződésem, hogy hasonlóan gondolkozik a
székelyek többsége. Indoklásként elmondom, hogy mi székelyek hatszázezren
vagyunk, szülőföldünkön, a 13.500 km2 területű Székelyföldön 75%-nyi
többséget alkotunk, ám Bukarest hallani sem akar arról, hogy bár annyi
autonómiánk legyen, mint amennyivel Önök rendelkeznek. Mi több, most éppen arra
készül Románia kormánya, hogy a székelység megmaradt döntési jogait, eszközeit
is beszűkítse azáltal, hogy népünket belekényszeríti egy olyan új közigazgatási
egységbe, amelyen belül a székely-magyar közösség részaránya 30% alatt van. Ez
év márciusában, Marosvásárhelyen, Székelyföld fővárosában, 30.000-en tüntettünk
ez ellen a terv ellen, és egy beadványban kértük Románia kormányát, hogy álljon
el ettől a tervtől, és kezdjen párbeszédet a székelység képviselőivel. Erre a
beadványra nem érkezett válasz mind a mai napig. Egy ilyen országban az Ön népe
nemcsak eddigi jogait veszítheti el, de még a puszta létezése is veszélybe
kerül.
Ha
Románia vezetői igazi demokraták lennének, akkor a Moldova Köztársasággal való
egyesülés gondolatának felvetését azzal kezdenék, hogy intézményi garanciákat
kínálnak kisebbségeiknek, azoknak a hátrányoknak a kompenzálásaként, amelyek a
népességen belüli részarányuk csökkenéséből, érdekérvényesítő erejük
beszűküléséből származnának. Ez azonban sajnos eszükbe sem jut. Ilyen
körülmények között nekünk is felül kell vizsgálnunk, és újra kell fogalmaznunk
a céljainkat, hiszen azokat a mai, nem pedig egy új országgal megnövekedett
Románián belül fogalmaztuk meg. Magának a közösségünknek kell eldöntenie, elfogadja-e
egyáltalán, hogy az országon belüli, 6% fölötti részaránya 5% alá zsugorodjon,
s ha igen, milyen intézményi és jogi garanciák mellett?
Megragadom
az alkalmat, hogy Kormányzó urat meghívjam egy Székelyföldi látogatásra, legyen
a Székely Nemzeti Tanács vendége, a jövőben pedig működjünk együtt népeink
javára és a demokrácia elmélyítésére ebben a térségben.
Őszinte
nagyrabecsüléssel:
Izsák
Balázs
A
Székely Nemzeti Tanács elnöke
Marosvásárhely 2013. július 31.
