Nagypénteki felhívás a székely önkormányzatokhoz és a székely emberekhez a székely zászló védelmében

Románia parlamentje zászlótörvényt készül megalkotni, amelynek egyetlen világos célja a székely zászló szabad használatának korlátozása. A mondvacsinált ok, hogy a községek, városok saját lobogót fogadhassanak el. Tekintettel arra, hogy ez a lehetőség jelenleg is adott, az indok hamis. A törvény lényege, hogy megtiltja, hogy egy önkormányzat homlokzatára az állami zászló, az Unió zászlaja és a központilag jóváhagyott helyi zászlón kívül mást ki lehessen tűzni. Az elmúlt évek során a prefektusok támadásai a székely zászló ellen azért voltak eredménytelenek, mert nem volt tiltó törvény, amely ezeket a támadásokat eredményessé tette volna. A román hatóságok ezen akarnak változtatni. Ezek figyelembevételével fordulunk a székely önkormányzatokhoz és minden székely emberhez: 

1. Egyetlen székely önkormányzat se fogadja el azt a megalázást, hogy közösségi/nemzeti jelképeinket Bukaresttel hagyassa jóvá. A székely zászlót Székelyföld zászlajaként elfogadta már a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés, nincs szükség arra, hogy a román hatóságok jóváhagyják, vagy módosítsák azt. Mi is tiszteljük Románia állami jelképeit, nem kívánjuk módosítani vagy feliratozni azokat, de hasonló tiszteletet várunk többségi honfitársainktól és az állam intézményeitől is a székely zászló iránt.

2. Ha elfogadja a központi hatalom a törvényt, akkor Székelyföldön bojkottálni kell azt: egyetlen önkormányzat se fogadjon el saját zászlót. De elfogadhatatlan az a gondolat is, hogy bárki a székely zászlóra feliratot illesszen, bármit hozzátegyen vagy elvegyen róla. A székely zászló a székely nép egységét fejezi ki, ragaszkodását nemzeti hagyományaihoz, az egy és oszthatatlan Székelyföld, a székely haza eszméjéhez, ugyanakkor a jelenkori közös szabadságeszmény, az autonómiatörekvés jelképe is.    

3. Ne higgye egyetlen székelyföldi polgármester sem, hogy ha engedelmeskedik, akkor az üldözői megnyugszanak. Ha beveszik a magyar feliratot, vagy a székely zászlót akkor a hatalom bent fogja keresni azokat. Mert az állampolitikai rangra emelt nemzeti/nemzetiségi gyűlölet természetrajzához tartozik, hogy az üldözők követik a hátrálókat, ellenségnek ugyanis nem a feliratot, vagy jelképeket tekintik elsősorban, hanem magát az üldözöttet.

4. Válaszként mozgalmat kell indítani a székely jelképek védelmében. Hordja ki-ki a székely címert ruháján, mobiltelefonján, autóján, a zászlót pedig tűzzék ki közintézményekre, magánházakra, vonják fel az udvarokon.

Legyen a székely zászló mától a székely nemzeti ellenállás, a székely feltámadás jelképe is! Áldott Húsvéti Ünnepeket!

Marosvásárhely 2014-04-18                                                         Izsák Balázs

                                                                                     A Székely Nemzeti Tanács elnöke

Románia vonja vissza beavatkozási kérelmét!

Nyílt levél Románia Románia Kormányának

Victor Ponta Miniszterelnök Úrnak

Tájékoztatásul Kelemen Hunor Miniszterelnök-helyettes Úrnak

            Tisztelt Miniszterelnök Úr!

            Mint a „Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért” megnevezésű polgári kezdeményezés polgári bizottságának képviselője, Dabis Attila magyar állampolgárral közösen bepereltük az Európai Bizottságot (T-529/13 számú ügy) amiért elutasította az említett polgári kezdeményezés bejegyzését, kérve az elutasító határozat érvénytelenítését és a Bizottság kötelezését a kezdeményezés bejegyzésére. 

            Az Európai Unió Bírósága tájékoztatott, hogy Szlovákia, Görögország és Románia kérte a beavatkozásának a jóváhagyását a Bizottság oldalán, míg Magyarország ugyanezt a felperesek oldalán kérte.

            Románia állampolgáraként mélyen meglepett a Román Államnak ez a lépése, amely nem magyarázható másként, mint a szándékunk félreértésével. Fontosnak tartom leszögezni:

            1. A javasolt polgári kezdeményezés nem esik nyilvánvalóan a Bizottság azon hatáskörén kívül, hogy a Szerződések végrehajtásához uniós jogi aktusra irányuló javaslatot nyújtson be. Ezt a tényt megerősítik azok az ellentmondások és tévedések az Európai Bizottság érvelésében, amelyeket az Európai Unió Bírósághoz benyújtott válaszai tartalmaznak. Ez alapján kijelenthető, hogy a kezdeményezést be kell jegyezni, hogy meg lehessen kezdeni a szükséges aláírások összegyűjtését, hogy ezekkel együtt terjeszthessük a javaslatot az Európai Bizottság elé.   

            2. Bármelyik tagállamnak joga van, hogy fenntartásait kifejezze a közösségi jog bármely jogszabály-kezdeményezésével szemben, ám egy demokratikus, az Unió alapvető értékeivel összhangban levő Európában, ezek megvitatásnak fórumai, ahol ezek a fenntartások megvitathatóak, és minden tagállam előadhatja saját álláspontját, azok az Unió jogalkotásban résztvevő intézményei, és semmiképpen nem az Európai Unió Bírósága.

            3. Az említett polgári kezdeményezés célja, hogy az Unió kohéziós politikája kezelje kiemelt figyelemmel mindazokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási és nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. A kohéziós politika ilyen javulásától az Európai Unió hatékonyabb működésére lehet számítani, és Európa kulturális sokszínűségének fenntartására, amely célok összhangban vannak a tagállamok érdekeivel, Romániát is beleértve.     

            4. Tagadhatatlan, hogy az említett kezdeményezésnek van egy kisebbségvédelmi dimenziója is, figyelembe véve azokat a pozitív hatásokat, amelyeket a javasolt uniós szintű jogszabály a kisebbségek helyzetére gyakorolna, ám ezért a kérdést nem gyanakvással és ellenségesen kell megközelíteni, hanem csakis a tagállamok nemzetközi kötelezettségeinek szemszögéből, amelyek révén a kisebbségek védelme nemzetközi együttműködés tárgya.       

            5. Még ha igaz is, hogy a Románia beavatkozására vonatkozó határozatot a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kormányba lépése előtt fogadták el, abban az esetben, ha Románia nem vonja vissza a beavatkozási kérelmét, a helyzet igen kényelmetlenné fog válni, hiszen az RMDSZ határozottan támogatja ezt a polgári kezdeményezést, Korodi Attila környezetvédelmi miniszter pedig tagja a polgári bizottságnak, amely a kezdeményezést megfogalmazta. Ez a helyzet semmiképpen sem szolgálja a jelenlegi kormány jó működését, tekintettel arra, hogy az RMDSZ-nek határozottan és világosan állást kell foglalnia ebben a tárgyban az európai parlamenti választások előtt.    

            Ezeket a szempontokat figyelembe véve kérjük, hogy vonják vissza Romániának az említett perben benyújtott beavatkozási kérelmét minden olyan régió érdekében, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási és nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól, Székelyföld érdekében, Románia érdekében és egész Európa javára.   

            Tisztelettel:

                                                                                   

Izsák Balázs

                                                                  A Székely Nemzeti Tanács elnöke

Marosvásárhely, 2014-04-14

  

Románia beavatkozási kérelme

Cererea de intervenţie a României

Scrisoare deschisă Guvernului României

Domnului Prim Ministru Victor Ponta
Spre ştiinţă Domnului Viceprim-ministru Kelemen Hunor

    Stimate Domnule Prim Ministru!

    În calitate de reprezentant al comitetului cetăţeneşti al iniţiativei europene cu titlul „Politica de coeziune pentru egalitatea regiunilor şi sustenabilitatea culturilor regionale” am intentat împreună cu cetăţeanul maghiar Dabis Attila un proces la Curtea de Justiţie a Uniunii Europene împotriva Comisiei Europene, (cauza T-529/13) din cauza refuzării înregistrării iniţiativei menţionate, cerând anularea hotărârii prin care înregistrarea a fost refuzată, şi obligarea Comisiei la înregistrarea iniţiativei. 
    Am fost informat de Curtea Europeană de Justiţie, că Slovacia, Grecia şi România au solicitat admiterea intervenţiei lor pe partea pârâtului Comisia Europeană, iar Ungaria a cerut acelaşi lucru dar pe partea reclamanţilor.     
    În calitate de cetăţean al României am fost profund surprins de acest demers al Statului Român, care nu poate fi explicat altfel, decât prin neînţelegerea intenţiei noastre. Ţin să precizez:
    1. Având în vedere, că propunerea de iniţiativă cetăţenească amintită nu se află vădit în afara sferei de competenţă a Comisiei în ceea ce priveşte prezentarea unei propuneri de act juridic al Uniunii în scopul punerii în aplicare a tratatelor, fapt confirmat însăşi de contradicţiile şi greşelile în argumentare ale Comisiei Europene în întâmpinările înaintate către Curtea Europeană de Justiţie, se poate afirma că iniţiativa trebuie înregistrată în vederea strângerii semnăturilor necesare pentru a fi înaintată împreună cu acestea Comisiei Europene.
    2. Oricare din statele membre are dreptul de a-şi exprima rezerve faţă de orice iniţiativă privind un act al dreptul comunitar, dar într-o Europă democratică, conformă cu valorile fundamentale ale Uniunii, forurile adecvate pentru a dezbate aceste rezerve, pentru a prezenta opţiunile fiecărui stat membru sunt instituţiile implicate în procesul legislativ al Uniunii, şi nicidecum Curtea Europeană de Justiţie. 
    3.  Prin iniţiativa menţionată se urmăreşte, ca politica de coeziune a Uniunii să trateze cu deosebită atenţie acele regiuni, care se deosebesc prin particularităţile lor naţionale, etnice, culturale, religioase, şi lingvistice de regiunile înconjurătoare. De la o asemenea îmbunătăţire a politicii de coeziune se poate aştepta la o funcţionare mai eficientă a Uniunii Europene, şi conservarea diversităţii culturale a Europei, obiective conforme cu interesele tuturor statelor membre, inclusiv ale României.
    4. Este drept, că iniţiativa amintită are şi o dimensiune de protecţie a minorităţilor, având în vedere efectele pozitive asupra situaţiei lor, ce ar exercita actul juridic de nivel unional propus, totuşi subiectul nu trebuie abordat cu suspiciune şi ostilitate, ci din punctul de vedere al angajamentelor statelor membre ale Uniunii, prin care protecţia minorităţilor este recunoscută drept domeniu de cooperare internaţională.  
    5. Chiar dacă hotărârea privind intervenţia României a fost adoptată înaintea intrării în guvern a Uniunii Democrate Maghiare din România, în situaţia în care România nu-şi retrage cererea de intervenţie, situaţia devine deosebit de dificilă, de vreme ce UDMR susţine în mod clar această iniţiativă cetăţenească, iar domnul Korodi Attila, actualmente ministru al mediului este membru în comitetul cetăţenesc care a formulat iniţiativa. Această stare de fapt  nu va fi sub nici o formă în folosul bunei funcţionări a actualului guvern, având în vedere că Uniunea Democrată Maghiară trebuie să ia o atitudine clară şi fermă în acest subiect înaintea alegerilor parlamentare europene. 
    Având în vedere aceste aspecte, solicităm să retrageţi cererea privind intervenţia României în procesul amintit spre binele tuturor regiunilor europene care se deosebesc prin particularităţile lor naţionale, etnice, culturale, religioase, şi lingvistice de regiunile înconjurătoare, spre binele Ţinutului Secuiesc, spre binele României, spre binele Europei întregi.
    Cu respect:
                           

                                                                                                               Izsák Balázs
                                                                                            Preşedintele Consiliului Naţional Secuiesc

Târgu – Mureş, la 14 04 2014
 

Üzenet egy jövendő történészhallgatónak

Áprilisi beugratás áldozata lettem. Elsején felhívott a Marosvásárhelyi Rádió munkatársa és megkérdezte, mi a véleményem arról, hogy az RMDSZ ki akarja fizetni helyettem a csendőrség által március tizedikén kirótt büntetést. Jeleztem, hogy erről nem hallottam, de – ha már alkalmam adódott – kifejtettem a véleményemet a büntetésről, a javunkra gyűjteni szándékozókról, és azt később egy nyilatkozatban nyilvánosságra is hoztam. Senki félre ne értsen, nem akarom én szépíteni a tényt, hogy bolondját járatták velem, hiszen, aki egy április elsejei beugrató kérdést komolyan vesz, arra komolyan válaszol, azt bizony lóvá tették, bármi is volt a válasza. Mit tehet ilyenkor az ember? Kacag maga is másokkal együtt.

Nem így Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára, aki előbb a hír hitelességéről akart meggyőződni, majd kapcsolt, és kimondta: április elseje! Vele nem sikerült bolondot járatni. Itt érne véget a történet, több szót rá vesztegetni nem szabad, mondom magamban. De talán mégis…

Ha harminc-negyven év múlva valaki – mondjuk egy történész-hallgató a vizsgadolgozatához – felidézné ezt a történetet, biztosan csodálkozna egy kissé. Forgatná a csendőrségi jegyzőkönyvet egy levéltárban, s azt hinné először, hogy az maga áprilisi tréfa. De hogyan lehetne az, hiszen ott a dátum: március tíz? Játszunk tovább gondolattal, és tételezzük fel, arról is tudomást szerez, hogy viszont áprilisi tréfaként kell kezelni azt a tényt, hogy az erdélyi magyarok érdekvédelmi szervezete felvállalta a büntetés kifizetését. Ekkor a képzeletbeli diák, megkeresi témavezető tanárát, (aki éppen most lehet egyetemi hallgató) magyarázná el, a huszonegyedik század elején mást jelentett a humor, a tréfa?  

            Amikor eddig jutottam a gondolatmenetben, rájöttem, hogy éppen nekem illene helyére tennem a dolgokat. Március huszonkettedikén Korodi Attila környezetvédelmi miniszter a Duna TV vendége volt. Az interjút készítő Jegyes-Tóth Kriszta kitért a csendőrségi büntetések kérdésére is. Válaszában Korodi Attila kijelentette: mellettünk áll, számíthatunk a támogatására. Mondanom sem kell, messze többre értékeltem nyilvánosan felvállalt, határozott szolidaritását, mintha a büntetés kifizetését ajánlotta volna, mintegy üzenve: ő is hibásnak tart, de pénzt kínál, hogy büntetés ide, büntetés oda, éhen azért ne halljunk. Ám az ő gesztusa nem erről szólt, hanem arról, hogy velünk egy oldalon áll, küzdőtársak vagyunk!

Abban bízva, hogy a jövendő történészhallgatója valahol ezt a levelet is megtalálja, és a huszonegyedik századi erdélyi közéleti humorról hirtelen támadt benyomása legalább részben semmivé lesz, magam is a nyilvánosság előtt méltányolom Korodi Attila kiállását: - s ez bizony nem áprilisi tréfa - köszönöm miniszter úr, köszönöm Attila!