Február
tizenkettedikén felhívásban kértük Székelyföld önkormányzatait, hogy egy
határozat elfogadásával egységesen nyilvánítsák ki az általuk képviselt
közösségek autonómia iránti igényét, és tegyék láthatóvá „a nagyvilág számára,
amit a prefektusi önkény a népszavazások meggátolásával el akar rejteni: a
székely falvak és városok egységes akarattal egyetlen, de különálló
közigazgatási egységbe akarnak tartozni.” Az elkészített tervezet arra is
kitér, hogy „ez a közigazgatási egység viselje a Székelyföld nevet, egy szerves
törvény szavatolja számára az autonómiát, és területén az állam nyelve mellett
legyen hivatalos nyelv a magyar.”
A nyilvánosságra
hozott határozattervezet voltaképpen egy folyamodványt tartalmaz Románia
kormányához, amelyben az önkormányzat a helyi közösség nevében kéri a
fentieket. A felkérésnek eddig négy önkormányzat tett eleget:
Gyergyószentmiklós, Gyergyóújfalu, Gyergyószárhegy és Makfalva. Elhangzottak
elhárító kifogások, ezekre adunk választ az alábbiakban, és kérünk minden
érintettet, Székelyföld lakóit elsősorban, gondolkozzanak el a kifogásokon és a
válaszokon.
1. Egy
székelyföldi önkormányzati vezető szerint fölösleges kinyilvánítani újra és
újra a közakaratot, hiszen mindenki tudja, mit akarunk. Hamis. A közakarat
kinyilvánításának leghitelesebb módja a népszavazás. Hivatalos népszavazás a
felsorolt célok mellett nem történt, ezt a prefektusok megakadályozták. Még az
RMDSZ által kezdeményezett népszavazást is megakadályozták, pedig az csak annyit
javasolt, hogy Kovászna, Hargita és Maros tartozzon egy fejlesztési régióba.
Székelyföld bedarálásának veszélye nem múlt el, és vele szemben nincs hivatalos
hivatkozási alapunk, a kormány, a törvényhozás, és a nagyvilág előtt!
2. Gyakran
elhangzik az is, a prefektusok ezeket a határozatokat is meg fogják támadni a
közigazgatási bíróságon, tehát értelmetlen ezeket elfogadni. Hamis. Míg a
népszavazásra vonatkozó határozatokhoz volt egy hozzárendelt feladat, maga a
népszavazás, amely nélkül a határozat önmagában semmit nem ér, a folyamodvány
elfogadására vonatkozó határozat önmaga a végcél: a választottak nyilatkoznak a
választók nevében. Másfélszáz önkormányzati határozat ugyanazt fejezi ki, mint
a népszavazás. Ezt a prefektusok, vagy a bíróság minősítheti, meg nem történtté
azonban nem tehetik.
3. Mások azt
mondják, nem jó ezt a kérdést a kampányban felvetni. Hamis. A kampányban,
amikor a közfigyelem a közéletre irányul, a határozatok egyöntetű elfogadása
mozgósítani képes a választókat. Csak abban az esetben nem felel meg ez az
időszak, ha nincs meg a határozatok elfogadásához szükséges politikai akarat,
hiszen ez demobilizálja a választókat, mert politikai akarat hiányában a
képviselet öncélú, értelmetlen.
4. Volt, aki azzal
érvelt, hogy a székelyföldi önrendelkezésre vonatkozó szerves törvényt csak a
parlament fogadhatja el. Válasz: aki ilyent mond, az nem olvasta el a
tervezetet, hiszen annak nem is tárgya a törvény elfogadása. Az valóban a
parlament hatásköre, ám erre vonatkozó kérést, a közösség nevében bátran
megfogalmazhat a helyi tanács.
5. Végül: a
polgármesterek nem tudják pontosan, mit kell tenni. Válasz: Akár rendkívüli
tanácsülésen elfogadni a Székely Nemzeti Tanács honlapján elérhető minta
szerint a határozatot (a nyitó oldalon az „Önkormányzatok az autonóm
Székelyföldért" feliratra kell kattintani). Ez kimondottan csak akarat
kérdése.
Meggyőződésünk,
hogy minden székelyföldi önkormányzat jóhiszeműen közelíti meg a kérdést, és
amint sikerült eloszlatni a félreértéseket, ezek a határozatok megszületnek és
eljutnak a határozat 3. pontjában megjelölt címzettekhez.
Marosvásárhely,
2014. 05. 10.
Izsák Balázs
A
Székely Nemzeti Tanács elnöke