Sajnálattal
kell megállapítanunk, hogy az RMDSZ által meghirdetett „közvita” Székelyföld
autonómiájáról eleve rossz irányba indult.
Román értelmiségieknek a magyar kormányt és Magyarországot bíráló
kérdéseire válaszolva Kelemen Hunor azt állította, hogy az RMDSZ ellenében
Budapestről hoztak létre két pártot, majd azt, hogy sokszor felrótták neki a
magyar kormányok, hogy az RMDSZ nem fogad el Budapestről „gyámságot”. Ez a
megközelítés rossz, megtévesztő, valótlanságokat tartalmaz, és ellentétes a romániai
magyarság, ezen belül a székelyek érdekeivel és gondolkodásával.
A
román közvélemény felé az igazat, és csakis az igazat szabad közvetíteni ebben a
kérdésben is.
Ennek megfelelően újra
és újra ki kell mondani, és meg kell értetni többségi honfitársainkkal, hogy a
romániai magyarság, beleértve a székelyeket, a magyar nemzet szerves részének
tekinti önmagát, eleven és erős kapcsolata Magyarországgal létfontosságú
számára. Ez nemcsak kulturális, nyelvi, nemzeti kötelék. Tudomásul kell venni,
hogy századok során kialakult rokoni szálak szétvághatatlan szövedéke nyúlik át
az országhatáron, hisz még a kommunista diktatúra idején is erdélyi magyarok
ezrei mentették családjukat, gyermekeiket az anyaországba.
El kell újra és
újra mondani, és tudatosítani kell a román közvéleményben, hogy a fentiek
figyelembevételével igényeljük a stabil, jószomszédi viszonyt Magyarország és
Románia között, hiszen ez a természetes, és ez felel meg a két ország között
megkötött államközi szerződésnek is, a két ország érdekeinek, és Magyarország
kormánya 2010 óta mindent meg is tett ennek érdekében. .
Elszomorító
mulasztása ugyanakkor az RMDSZ elnökének, hogy szó nélkül hagyta Magyarország
alkotmányát ért kritikát, és nem mondta ki, hogy igen, a mi érdekünk és
igényünk is volt, hogy ebbe bekerüljön:
„Magyarország az
egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a
határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és
fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és
közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a
szülőföldön való boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket
egymással és Magyarországgal.”
Magyarország
kormánya alkotmányos kötelességének és a mi természetes, nemzeti
szolidaritásból fakadó igényünknek megfelelően támogat bennünket, támogatja az
általunk megfogalmazott célokat, támogatja az adófizető polgárok
hozzájárulásából gyermekeink anyanyelvű oktatását, az egyetemi oktatást is
beleértve. Ez a politika, ez a támogatás kapta meg a magyar választópolgárok
kétharmados bizalmát! Erről nem volna szabad megfeledkeznie soha egyetlen
erdélyi magyar politikusnak sem, aki minket képviselni akar!
Elszomorító
mulasztása az RMDSZ elnökének, hogy a magyar alkotmányt ért vád kapcsán nem
mondta el, ez az alkotmány Magyarországot független, demokratikus jogállamként
határozza meg, és ez a meghatározás nem kínál olyan antidemokratikus, jogsértő
értelmezési lehetőségeket, mint Románia alkotmányának első szakasza. A
tisztesség megkívánta volna, hogy elmondja: Magyarország alkotmánya a
nemzetiségeket a magyar politikai közösség részeinek és államalkotó tényezőknek
tekinti.
Rendkívül káros és visszatetsző a románok szimpátiáját és megértését
Magyarország és a magyar kormány igazságtalan, méltánytalan és hamis
elmarasztalásának válasz nélkül hagyásával, vagy éppenséggel azokkal egyetértő
utalásokkal keresni.
Kelemen
Hunornak természetesen joga és lehetősége bármit mondani, vagy jóváhagyni, de
fontos leszögezni: a romániai magyarok elsöprő többsége nem osztja az RMDSZ
elnökének nyíltan felvállalt, liberális elkötelezettségét. Az erdélyi magyarok
legmegbízhatóbb intézményei a magyar történelmi egyházak. Hisszük és valljuk,
hogy nem a liberális demokrácia az irányadó a mi életünkben, hanem a Szentírás,
Kálvin János tanítása, a római-katolikus egyház társadalmi tanítása, az
unitárius Dávid Ferencnek a vallás- és lelkiismereti szabadságot előmozdító
szellemi hagyatéka.
A
székelyek autonómiatörekvésének továbbra is szüksége van Magyarország támogatására.
Az anyaország aktív szerepvállalása ebben a kérdésben nem kockázat, és nem
veszélyforrás, hanem a kölcsönös bizalom kiépítésének és ezen keresztül a
sikernek elengedhetetlen előfeltétele. Hiszen nyilvánvaló, hogy Székelyföld
autonómiája csakis a Magyarország és Románia közti jószomszédi viszony és a
kölcsönös bizalom légkörében teremthető meg, erre egyértelmű, világos példa Ausztria
szerepvállalása Dél-Tirol autonómiájának kivívásában.
Végül
hadd jegyezzük meg, az RMDSZ ellenzékét nem a budapesti kormány hozta létre,
hanem az RMDSZ elhibázott politizálása, az autonómia ügyének fel nem vállalása,
majd annak a színleg vállalása, kampánycélokból és olyan rossz, kártékony
üzenetekkel, mint amilyenek ezek a legutóbbiak is.
.
Marosvásárhely 2014-09-30 Izsák Balázs
A
Székely Nemzeti Tanács elnöke
