A
Székely Nemzeti Tanács elnöke szeptember 30.-án kiadott közleményében (A székelyek autonómiatörekvésének továbbra is szüksége van Magyarország
támogatására) bírálta az RMDSZ elnökének kijelentéseit, amelyeket Bukarestben, román értelmiségiekkel, az RMDSZ autonómiastatútumáról
folytatott beszélgetés során tett. Az RMDSZ erre közleménnyel
válaszolt, amelyben védelmébe vette a Kelemen Hunor által mondottakat, azt
állítva, hogy a Székely Nemzeti Tanács elnöke újságcikkek alapján fogalmazta
meg a véleményét, ezért a
nyilatkozata valótlanságokat tartalmaz.
Figyelmesen
végighallgatva az RMDSZ honlapján közzétett, több mint kétórás beszélgetést,
megállapítható, hogy a Székely Nemzeti Tanács közleményébe foglaltak maradéktalanul
helytállóak.
A
továbbiakban a két órás beszélgetésből készült, jegyzőkönyvszerű kivonatot
teszünk közé, amelyet kommentárokkal láttunk el, és a végén a következtetéseket
is levonjuk. Azért vagyunk kénytelenek ebben a szokatlan formában megtenni a megjegyzéseinket,
mert az RMDSZ elutasítja a párbeszéd megszokott kereteit.
Kelemen Hunor
11:25 Nem azt határozza meg, mi az
autonómia, hanem azt, hogy mit nem jelent. Nem jelent szeparatizmust, enklávét,
államiságot.
Kommentár: A szeparatizmus, az enkláve, az állam az
államban, olyan kifejezések, amelyeket a román nacionalizmus a jogos magyar
törekvések elfojtására, sajátos értelemben használ. Szeparatizmusról akkor
beszélt, amikor mi magyar iskolát, magyar nyelvű oktatást kértünk. Ezeket a
kifejezéseket átvenni nem szabad defenzív módon sem, hanem el kell utasítani a
használatukat, és meg kell világítani a használatuk mögött álló szándékot. A
helyes értelmezésük nélkül még a hárítás, a defenzíva is hallgatólagos
elfogadása ezen kifejezések létjogosultságának!
13:45 Az autonómiát a parlamentben kell
elérni, nem az utcán, nem olyan eszközökkel, amelyeknek nincsen köze a
demokráciához.
Kommentár: Ezek szerint a Székelyek Nagy Menetelése olyan
eszköz volt, amelynek nincs köze a demokráciához?
16:40 A Prut két partján élő emberek, ha
együtt akarnak élni, együtt fognak élni előbb-utóbb. A kérdés az, hogyan. Annak
is megvan azonban a kockázata, hogy más pályája legyen Moldovának.
Kommentár: A mi szempontunkból az a kérdés, hogy az
egyesülés előkészítéseként, Románia tesz-e olyan lépéseket, amely a moldovai
oroszokat és gagauzokat meggyőzi arról, hogy Romániában szélesebb jogköröket
fognak élvezni, mint most. Mert jelenleg elriasztja őket a román többség
viszonya a mi autonómiatörekvésünkhöz. Persze minket is érintene az egyesülés,
hiszen a százalékarányunk csökkenne, ebbe többletgaranciák nélkül nekünk nem is
szabad belemennünk! Ilyen többletgarancia az autonómia. Hurezeanu, amikor
visszatér Moldova kérdésére, Kelemen Hunor másodszor szalasztja el az alkalmat,
hogy előadja az általa képviselt közösség szempontjait.
Parvulescu
19:00 Az 1923-as alkotmány eltörölte a
gyulafehérvári ígéreteket
Hurezeanu
20:49 Méltatja Parvulescu történelmi
felvezetését, (1859-ben föderatív államként jött létre Románia, Gyulafehérvári
ígéretek) és kiegészíti a Dunai Konföderáció tervével.
22:08 Tabuk mindig lesznek. Tabuk nélkül
nem lehet (Kelemen Hunor nevet). Az ön tabuja például ez: vegye ki az utolsó
mondatából Moldovát, és tegye helyébe Erdélyt, ha egyesülésről van szó. (Kelemen
Hunor közbeszól: „Nu se pune problema!” – azaz: ez fel sem merül.)
22:56 Önök bemutattak egy
autonómia-tervezetet, egy feszült helyzetben, veszélyes, szeparatista
törekvések korában.
23:33 Orbán Viktor egy olyan politikus,
aki megkérdőjelezi az Unió alapértékeit, szövetséget köt Moszkvával, és ez
nemcsak gazdasági szövetség, hanem értékközösség is.
24:15 Nem gondolja Kelemen Hunor, hogy egy
hullámhosszra került a szeparatistákkal? Világ szeparatistái egyesüljetek!
Hogyan fognak boldogulni egy ilyen feszültségekkel terhes világban Donyeck,
Edinburgh és Barcelona közt, Budapesten és Moszkván keresztül?
Kelemen Hunor
25:57 Igaza van Hurezeanu úrnak, nehéz
örökséget kaptunk. (?) A tervezetnek nincs köze a szeparatizmushoz, Krímhez,
Moszkvához. Megismétli: nem akarunk szeparatizmust, nem akarunk enklávét
létrehozni.
28:0 Ezt a tervezetet nem beszéltük meg
sem budapesti, sem moszkvai politikusokkal.
30:38 Nem akarunk semmit elvenni a
románoktól, sem területet sem egyebet.
30:56 Nálunk is vannak szélsőségesek, de
nincs közünk hozzájuk. Nincsenek velük közös terveink.
31:40 Volt olyan idő, 89 előtt, amikor a
román állam meg akart semmisíteni az ország területén mindent, ami nem román,
de most ez már nem így van.
32:08 Románia a németeket és zsidókat
eladta, a magyarokat csak azért nem, mert a magyarokra nem volt vevő. Nem
akarjuk, hogy a jövőben azt mondják a románok, milyen kár, hogy már nincsenek
magyarok (Romániában), ahogy mondják most a németekre, persze, hogy nincsenek,
hiszen Önök mintha a németeket eladták volna?
Kommentár: Valójában nincs semmi olyan biztos jel, amely
arra vallana, hogy Románia lemondott volna az erőszakos asszimiláció
politikájáról. Erre nagyon sok példát lehet felhozni, de elég lenne a jelenlegi
kormány közigazgatási reformtervét említeni, vagy legalább azokat az érveket,
amelyeket Kelemen Hunor helyett Tapalaga úr adott elő (1:05:40)
A szélsőségek
dolgában épp a lényeget nem mondja ki: nincs a romániai magyarságnak
szélsőséges szervezete, semmilyen szélsőségesnek nyilvánítható politikai erő.
Az erdélyi magyarok a magyarországi választásokon a magyarországinál is nagyobb
arányban szavaztak a FIDESZ-KDNP-re, amelyről kategorikusan kijelentjük, semmi
köze a szélsőséghez. Ezek kimondása nélkül beszélni az erdélyi magyar
szélsőségesekről roppant káros és félrevezető. Felmentést is ad a demokrata
érzelmű románoknak, akik nem tettek meg mindent annak érdekében, hogy a
szélsőséges, idegengyűlölő, magyarellenes szemlélet ne legyen jelen szinte
minden román politikai pártban, hogy a „magyar kártya” ne legyen ott, szinte
minden román politikus kezében, a nyíltan szélsőséges pártokról nem is
beszélve.
Hurezeanu:
32:35 Nem mi adtuk el, hanem a politikai
rendszer. 1944 áprilisában a Horthy rezsim nem adta el, hanem haláltáborba
küldte a zsidókat. (Kelemen Hunor közbeszól: ez igaz, ebben egyetértek.) Mi
megtartottuk őket a háború idején, és csak azt követően adtuk el őket. Mégiscsak
jobb volt eladni, mint megsemmisíteni
Kelemen Hunor:
Én voltam az a politikus (mindkét kezével
önmagára mutat) aki ebben az évben háromszor is részt vettem Holokauszt
megemlékezésen, a jövő héten megint megyek egyre. És minden alkalommal nagyon
világos üzeneteket fogalmazok meg éppen azzal kapcsolatban, amiről Ön beszél.
Kommentár: Minden népnek szembe kell néznie a saját
történelmével. A románoknak is szembe kell nézni a saját felelősségükkel, amely
a jászvásári pogromért, vagy a besszarábiai zsidóság tragédiájáért terheli őket,
mert ezt a felelősséget semmivel sem csökkentik az Észak-Erdélyben történtek,
ezért nem helyes ezt tagadni, vagy másra mutogatva maszatolni el a
felelősséget. A párhuzam sem helyes a Ceausescu rendszerrel, egyik politikai
rezsim bűneit nem menti egy másik jogtiprása. A „jobb volt eladni őket, mint
megsemmisíteni” egy megfontolatlan, szerencsétlen megfogalmazás, hiszen Emil
Hurezeanu, ahogyan őt ismerjük, semmiképpen sem akarhatja a Ceuasecu diktatúra
bűneit menteni. Arról nem is beszélve, hogy maga a mérlegelés is
elfogadhatatlan: mi jobb, egy emberi közösséget megsemmisíteni, vagy pénzért eladni?
Kelemen Hunor mondanivalója erről: „ez igaz, ebben egyetértek”.
Hurezeanu
33:30 Románia számára is dráma volt (a
németek kitelepedése), és nem azért mert Önökkel maradtunk (mindketten
nevetnek) hiszen itt vannak még a romák is.
Luca Niculescu
Ön egy erős régiók Európáját akarja, egy
erős régiók Romániáját akarja, és én azt kérdezem, hogy éri el azt, hogy erős
régiók legyenek, anélkül hogy megkérdőjelezné a nemzetállamokat? A skót, a
katalán, az észak-olaszországi, a belgiumi törekevések felsorolása után
felteszi a kérdést: mi lesz a nemzetállamokkal. El fognak tűnni? Új határok
jelennek meg? Az új entitásokat hercegségeknek fogják hívni, vagy fejedelemségeknek?
(Bekiáltás: báróságoknak!) Báróságoknak? Hogy lehet a régiósítást együtt
ragozni az integrációval? A föderalizmus lenne a megoldás? Ha Belgiumra nézek,
akkor a föderalizmus sem megoldás.
Kelemen Hunor
Minden országban más a helyzet, nem lehet
másolni, átültetni egyiknek a gyakorlatát a másikba. Nem szabad merevnek lenni,
újítónak kell lenni. Ha elfogadjuk, hogy különböző helyzeteket, különböző módon
kezeljünk, akkor megfelelő megoldások is találhatók, úgy hogy minden ország,
minden régió, minden közösség, minden ember nyerjen ezekből a helyzetekből. Nem
fogunk egységes receptet, egységes gyógymódot találni, az Egyesült Királyságtól
Görögországig, ahol egészen más a helyzet.
Kommentár: Kelemen Hunor megkerüli a választ a kérdésre:
hogyan egyeztethető össze a régiósítás az integrációval? Nem ismeri az Európa
Tanácsnak épp az európai régiósításra vonatkozó 2007/1811 számú ajánlását,
amely éppen erre a kérdésre ad világos választ, és amely markánsan alátámasztja
a székely autonómiatörekvést is. Ennek az ajánlásnak mind a harmincegy cikkét
szinte betéve kellene tudnia miden olyan magyar politikusnak, aki autonómia
vagy régiósítás ügyében megszólal. Ez például egy „egységes recept”. Ugyanakkor
igaza van Kelemen Hunornak abban, hogy nem szabad lemásolni más modelleket,
például, ahogyan az RMDSZ tette a Dél-Tiroli autonómiastatútummal.
Parvulescu
45:00 körül: Többször is
használja a stat-natiune kifejezést. Különbséget tesz a nemzeti állam (stat
national, ez van Románia alkotmányában) és a nemzetállam között. Szerinte a
második túlhaladott, az első értelmetlen. Tovább viszi a gondolatot, és kimondja,
hogy a nemzetállam, etnikailag tiszta állam értelemben nonszensz, habár a
románok többsége ezt így érti, az alkotmány meg kétértelmű.
49:40 - Horvátország alkotmányában
szerepelt a nemzetállam kifejezés, az EU csatlakozás kedvéért módosítaniuk
kellett az alkotmányt, hogy ezt az etnikai hivatkozást megváltoztassák benne.
Kelemen Hunor
52:00 Európa számára az egyetlen út a
mélyebb integráció, a közeledés egy Európai Egyesült Államok felé.
Kommentár: Parvulescu nagyon fontos dolgokat mondott az
alkotmány első cikkének kétértelműségéről. Érdemes lett volna erre reagálnia
Kelemen Hunornak, ha már nem ő mondta ki, amit ki kellett volna mondania.
Az Európa Egyesült
Államok doktrínája pedig igencsak megkérdőjelezhető.
Hurezeanu
54:00 Párhuzamot von a múlt század eleji
erdélyi románok s a mostani erdélyi magyarok helyzete között. Az akkori Románia
szövetségese volt a Monarchiának, s a román király csitította az erdélyi
románokat, most meg Budapest nyíltan barátkozik a szeparatizmust még Erdély
viszonylatában is támogató oroszokkal. Az õ erdélyi nagyapját feszélyezte
Bukarest. Bátorítja vagy feszélyezi most Budapest Kelemen Hunort?
Kommentár: A felvezetéssel nehéz bármit is kezdeni, a
párhuzam logikátlan, nehezen érthető. A végén viszont elhangzik egy világos
kérdés Kelemen Hunorhoz. És a válasz?
Kelemen Hunor
54:55: „Nem bátorít.”- Rendszeresen
találkoznak a magyar miniszterelnökkel, de nem gyakrabban, mint a korábbiakkal,
de a legutolsó találkozón sem kérdezett Orbán Viktor semmit a statútumról. Nem
tárgyalnak ilyen témákról. (A Népszabadság újságírója félreértette ezt a részt.
KH úgy értette a kérdést, hogy Budapest bíztatására készítették-e el az
autonómia statútumot? Ez ellen tiltakozott, hangsúlyozva az RMDSZ függetlenségét.)
56:00 - Nem ért egyet a liberális
demokrácia végével, õ a liberális demokráciában hisz. Nem hisz Moszkva jó
szándékában és más a véleménye a Moszkvával való viszonyról, mint a budapesti
kollégáknak. De ez az õ dolguk, nem a mienk. Nem tartozik magyarázattal
senkinek Orbán Viktor helyett.
Kommentár: Érthetetlen ez az elhatárolódási igyekezet a
magyar kormánytól. Ez nem az erdélyi magyarok álláspontja. Ugyanakkor nyíltan
szembemegy az egységes magyar nemzet koncepciójával, élesen elhatárolja a magyarországi magyarokat az erdélyi magyaroktól. Ami az ő dolguk ugyebár az nem a mienk.
Kelemen Hunor
58:30 Az alkotmánymódosításról: a szenátusnak
a régió kamarájának kell lennie, s költségvetési, külpolitikai és védelmi téren
legyen hatásköre stb.
Kommentár: Finoman fogalmazva is különös és tarthatatlan
dolgok, amelyeknek amúgy sem az autonómiához, sem a mi jogainkhoz nincs köze. Az
első óra végén még egy hang nem volt arról, hogy miképpen is képzelik el
az autonóm régiót, hogyan jön létre, miből áll, hogyan működik. S már ott
tartanak, hogy adjanak szót a hallgatóságnak.
Tapalaga
1:05:40: Mit keres a kormányban õ
személyesen, mert hónapokkal ezelőtt kevesebbért bejelentette a kilépését, és
ebben a témában egyáltalán nem élvezi a koalíciós partner támogatását. Victor
Ponta választási programja – Tapalaga úr szerint elítélendő módon - egy szót
sem tartalmaz a kisebbségekről, és mert a Victor Ponta programjának a címe (a
nagy egyesülésre utal) egyenesen provokatív a kisebbségek irányába. Az ígéret
be nem tartására utalva: hogyan tudott az RMDSZ ilyen mértékben elrománosodni?
(Tréfás bekiáltás a háttérből: mi akartuk ezt, nem?)
Kelemen Hunor
Nem kérte a szociáldemokraták támogatását,
tehát nem haragszik rájuk, hogy nem támogatják. Amúgy a többi jelölt
programjában sincs szó a magyarokról. Kielemezték a helyzetet, s arra jutottak,
hogy ezekkel együtt inkább maradnak.
Egy kérdező:
1:16:45 Az első konkrét kritika, az
altalajkincsek kérdése. Szerinte nem megvalósítható, hogy azok a régió
tulajdonában legyenek. Másik kritika, hogy nem határolódik el kellőképpen a
szélsőséges magyar mozgalmaktól, ideértve a magyar kormányt meg parlamentet.
Kelemen Hunor
Semmi kapcsolatunk a Jobbikkal, amely
sajnos egy jelentős párt a magyar parlamentben. A március 10-i marosvásárhelyi
események kapcsán is elhatárolódtunk tőlük. Ami az altalaji kincseket illeti,
nagyon kevés van, egy kis ásványvíz (nevet), és nem gondoltuk soha, hogy az ottani
erőforrásokat ott kell felhasználni, szó se róla! Semmi sem végleges, nem a
Szentírás, amit leírtunk, ezen lehet változattani, ezeket a dolgokat tisztázni
kell.
Kommentár: Kelemen Hunor nem reagál a magyar kormányt és
parlamentet ért vádakra, sajnálkozik a magyarországi parlamenti erőviszonyokon,
holott Közép-Európában előzmény nélküli módon szerzett másodjára is kétharmados
többséget egy demokráciának elkötelezett, jobbközép párt. A sajnálkozás ennek
az alapvető ténynek a mellőzésével próbálja lejáratni Magyarországot, a magyar
népet. A marosvásárhelyi, március 10-i
rendezvényhez amúgy nem volt a Jobbiknak semmi
köze. Ennek meghirdetője és szervezője a Székely Nemzeti Tanács volt. A román
média, a román kormányzat hamis propagandájával összhangban azért próbálta felnagyítani,
és a Jobbikra kenni a jogkorlátozó intézkedések okozta néhány - nem jelentős - incidenst
(a csendőrség erőszakkal próbálta felnyomni a járdára a tömeget, akkor is,
amikor az a járdán nem fért el.), hogy ezzel is hiteltelenítse a rendezvényen résztvevő
több tízezer magyar embert követelését. Szégyenletes, hogy Kelemen Hunor ebben
a kérdésben a magyarellenes, román nacionalisták oldalára áll!
Az altalajkincsek
esetében nem áll ki a helyi tulajdon mellett, azt mondja, hogy a tervezet
javítható, több mindennel nem ért õ sem egyet. Egyenesen kihangsúlyozza, hogy nem
akarják, hogy az altalajkincsek helyben maradjanak. Látszik, hogy nem ismeri
részleteiben a tervezetet és nem tudja azt sem, hogy Székelyföld altalajkincsei
nem korlátozódnak az ásványvízre, hiszen Románia földgáztartalékának jelentős
hányada Székelyföldön van.
Gabriel Andreescu
1:42:55 - Az alkotmánymódosítás kapcsán
egyesek azt mondják, hogy a mostani is megengedi a regionalizációt. Többen azt
mondják, hogy egy új alkotmány csak rosszabb lehet, nézzük pl. Magyarországot,
ahol az Orbán alkotmánya csökkentette a demokratikus jogokat. Szerinte egy
alkotmánymódosítás elég, nem kell új alkotmány.
Másik kérdés a kisebbségi törvény és a statútum viszonya. Van olyan vélemény,
hogy a kisebbségi törvény előírásai antidemokratikusak. Harmadik a Hunor
viszonya Budapesttel. Ott olyan kormány van, amelyről joggal vetik fel, hogy
mennyire demokratikus. A MÁÉÉRT tagjaként joggal mondható, hogy Budapest
gyámkodása alatt van az RMDSZ. Mennyiben ért egyet azzal, hogy az RMDSZ egy
olyan párt, amelyik kiemelten magyar témákkal foglalkozik.
Kelemen Hunor
1:56:15 Soha nem befolyásolt minket
Budapest, ezért haragudtak is ránk az ottani kormányok. Ellenünk hozták létre a
két másik pártot, amelyek két egymás utáni választáson nem voltak képesek
100.000 szavazatot összegyűjteni.
1:58:40 Tovább szidja a másik két magyar pártot,
illetve félremagyarázza azt a vádat, hogy ha elfogadnák a kisebbségi törvényt,
az antidemokratikus módon erősítené meg az RMDSZ-t, azon viccelődik, hogy õ nem
tehet arról, hogy azoknak nincs szavazóbázisuk, mintha nem értené pontosan,
hogy a törvény hatásköröket és anyagiakat biztosítana az RMDSZ-nek, állami
eszközökkel erősítené meg az amúgy is nagy versenyelőnyét.
2:00:00 Azt magyarázza, hogy ha elfogadnák
a románok az RMDSZ regionalizációs tervét, az nem jelentene semmi változást,
hisz most is vannak magyar többségű közigazgatási egységek. Az õ
elképzelésükben a plusz csak a nyelvi jogok.
Kommentár: Teljes mértékben elfogadhatatlan ez a
viszonyulás Budapesthez. Ha nem így gondolja, csak a bukaresti román
értelmiségi körök elvárasainak akart megfelelni, az is súlyos hiba. Egy biztos,
a romániai magyarság viszonyulása Budapesthez más. Ezt kellett volna őszintén
elmagyarázni a román értelmiségieknek.
Aztán: regionalizációs
terv? Nem autonómiastatútum? S ha nem jelentene változást, akkor mi az értelme?
Luca Niculescu
2:01.50 Zárszó: a legtöbbet az
autonómiatervezetről beszéltek. (A valóságban viszont szinte semmit.)
Hurezeanu
2:03.10 Megdicséri Kelemen Hunort, meg az RMDSZ-t, dicséri a nyelvtudásukat,
meg hogy milyen fontos szerepet játszottak a romániai társadalomban, milyen
megbízhatóak, stb. Ha ebben a kényes pillanatban az RMDSZ visszafogottabb lesz,
azért hálás lesz nekik a román nemzet.
Következtetések
A filmfelvétel
alapján az is megállapítható, hogy Kelemen Hunor a beszélgetés során végig sodródott,
és permanens defenzívában volt. Amikor nemzeti, nemzetiségi ügyekről volt szó hiányzott
belőle a belső meggyőződés, elmaradt a hiteles, világos érvelés az általa
képviselt közösség mellett. Egyetlen szó, egyetlen hivatkozás nem volt a magyar-román
alapszerződésre és egyéb nemzetközi
egyezményekre, illetve azokra az Európa tanácsi dokumentumokra, amelyek
számunkra komoly hivatkozási alapot jelentenek. A jelenlévő román értelmiségiek
elvárásainak akart megfelelni, és abba a helyzetbe került, hogy olykor a magyar
közösség érdekeit jobban megfogalmazta Tapalaga, vagy Parvulescu. Kelemen Hunor
akkor volt a leginkább meggyőző, amikor általános, és magyar szempontból
semleges értékeket kell megvédeni, valószínűleg pont azért, mert ezeket a
jelenlevők közül senki nem kérdőjelezte meg. Látszott, hogy fél a
konfliktustól, a vitától, a tabukérdések őszinte kezelésétől. Határozottan
kiállt a liberális demokrácia mellett, de ezzel önmagával is ellentmondásba
került, amikor az RMDSZ sokszínűségét fejtegette. Úgy tűnik, hogy nem fontolta
meg az erről szóló kijelentését sem, nem tudatosodott benne, hogy a
kereszténydemokrácia az a liberális demokrácia alternatívája, és mennyire
antidemokratikus és sértő a kereszténydemokratákra ennek az alternatívának a
tagadása.
A Székely Nemzeti Tanács
sajtószolgálata
Sepsiszentgyörgy
2014-10-07
