Kétszeri
halasztás után, márciusban végre érdemben tárgyalta a Helyi és Regionális
Önkormányzatok Kongresszusának Monitoring Bizottsága a romániai közigazgatási
átszervezés tárgyában megfogalmazott önkormányzati határozatok ügyét. A
strasbourgi ülésre elutaztak romániai magyar pártok vezető tisztségviselői is,
akik igyekeztek elősegíteni a kedvező fejleményeket.
Mindezek
ellenére az eredmény felemás lett, főleg ha figyelembe vesszük, hogy
Franciaországba tényfeltárókat küld a Bizottság, akik megvizsgálják a
közigazgatási átszervezéssel kapcsolatos panaszokat. Fontos lenne megismerni a
Monitoring Bizottság márciusi ülésének jegyzőkönyvét, de az sajnos nem
elérhető. A Románia esetében hozott határozat szövegét – úgy tűnik – titokként
kezelik. Az ülés utáni sajtónyilatkozatok szerint a Bizottság érdemi döntést
nem hozott, az ügyet visszautalta a Kongresszus Bürójának. Ez nehezen
értelmezhető, nemcsak a francia példa ismeretében, de azért is, mert Románia
ratifikálta a Helyi Autonómia Európai Chartáját, a tervezett közigazgatási
reform előkészítése során viszont megsértette azt. A Monitoring Bizottságnak
pedig pontosan az a feladata, hogy megvizsgálja: a tagállamok tiszteletben
tartják-e a Chartát?
Dicséretes,
hogy a hazai magyar pártok felismerték az európai intézményekben rejlő
lehetőséget, és Strasbourgban közösen léptek fel. Pozitívum, hogy a Kongresszus
főtitkára - Andreas Kiefer - fogadta a székelyföldi küldöttséget, és támogatásáról
biztosította. Erre építeni lehet és kell a továbbiakban. A legfontosabb
azonban, hogy a székelyföldi politikusok egybehangzóan úgy nyilatkoztak, hogy
ez csak az első lépés volt, hazatérésük után azt újabbak fogják követni.
Több mint két hónap
eltelte után azonban mintha megtört volna a márciusi lendület. A Kongresszus
Bürójának májusi ülésén nem szerepelt napirenden a téma, és nincs jele annak,
hogy szándékában állna foglalkozni vele a jövőben. Az önkormányzati határozatok
elfogadása is megtorpant, március óta mindössze négy újról van tudomásunk.
Hasonlóképpen arról sincs hír, hogy a Strasbourgban szereplő politikusok
tettek-e további lépéseket, hogy az Európa Tanács Székelyföld javára fontos
intézkedéseket hozzon. Márpedig, ha maguk az érintettek nem kellőképpen
aktívak, akkor sok jóra nem lehet számítani.
Változatlanul
meg vagyunk győződve arról, hogy nemzetközi téren fontos eredményeket lehet
elérni, ha kellő kitartással és céltudatossággal lépünk fel. A jövő tehát döntő
mértékben rajtunk múlik, azon, amit meg tudunk és meg kell tennünk az
elkövetkezőkben. A teljesség igénye nélkül:
- Az összes
feltüntetett nemzetközi fórumnak el kell küldeni a már elfogadott
határozatokat, hiszen sajnos ez sem történt meg minden esetben.
- Minél több új
határozatot kell meghozni, hogy azok száma érje el legalább a magyar többségű
képviselőtestületek számát.
- Rendszeres
tájékoztatást kell küldeni az Európa Tanács testületeinek és tisztségviselőinek
arra vonatkozóan, hogy Románia miképpen tartja be vállalt kötelezettségeit.
- Meg kell értetni
az Európa Tanács illetékeseivel, hogy Székelyföld érdeke az, hogy a helyzetet
békés módon, a jog és a demokrácia eszközeivel oldják meg, ehhez azonban
szükség van az ő segítségükre is.
Az események eddigi
alakulása bebizonyította, hogy érdemes segítségül hívni az Európa Tanácsot
annak érdekében, hogy a közigazgatási átszervezés Székelyföld számára egy
sikert, az autonómia-törekvés megvalósulását eredményezze. Ez még
hangsúlyosabbá teszi azok felelősségét, akik ebben a folyamatban szerepet
játszhatnak. Bízunk benne, hogy ezzel mindannyian tisztában vannak és el is
fogják végezni a munka rájuk eső részét.
Marosvásárhely, 2015.VI.16.
Izsák
Balázs
a Székely Nemzeti Tanács elnöke
