Székelyföld autonómiájának sérthetetlen alapelveiről

Tudomásul vettük és üdvözöljük az RMDSZ bejelentett szándékát, hogy saját törvénytervezetet készít Székelyföld autonómiájára vonatkozóan. Üdvözlendő és örvendetes, hogy a szövetség érdemben akar foglalkozni a kérdéssel. Ugyanakkor felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott törvénytervezet a működő európai autonómiák mintájára készült, de figyelembe vette a székely hagyományokat, a székelység igényeit és a Romániában hatályos jogszabályokat, beleértve Románia alkotmányát is. Mögötte tudhatjuk az érintett közösség alkotó hozzájárulását, és népszavazáson kifejezett akaratát is.

Ez a tervezet olyan alapelvekre épül, amelyekről meggyőződésem szerint a Székely Nemzeti Tanács nem mondhat le, és amelyek nem is képezhetik vita tárgyát. Ismerve több RMDSZ vezető politikusnak e tárgyban tett megnyilvánulásait, bízom abban, hogy az RMDSZ készülő tervezete hasonló módon ezekre az alapelvekre épül:

1. A székelység fennmaradásához nem elegendő a kulturális autonómia. Ennek megfelelően a régiónak jogszabály-alkotási és végrehajtói hatásköröket kell kapnia a művelődésen és az oktatáson túl legkevesebb az alábbiakban felsorolt területeken: közigazgatás, a közrend fenntartása, regionális és helyi érdekeltségű köztulajdon kezelése, egészségügy, társadalombiztosítás, vagyonbiztosítás, szociális kérdések, műemlékvédelem, helyi adók és illetékek, regionális költségvetés, környezetvédelem, területrendezés, regionális érdekeltségű beruházások, kereskedelem, erdőgazdálkodás, vadgazdálkodás, vízgazdálkodás, bányászat, ipar, energiagazdálkodás, pénzgazdálkodás, regionális érdekű személyforgalom és áruszállítás, mezőgazdaság, tömegtájékoztatás, tűzvédelem, a régióra vonatkozó nemzetközi szerződések, régiók közti együttműködés, a régió hivatalaira és azok személyzetére vonatkozó rendtartás. Ezen felül a regionális kormány létrehozhat és fenntarthat saját televízió- és rádióállomásokat és minden tömegtájékoztatási eszközt, amely céljainak elérésében segíti, létrehozhat és fenntarthat közintézményeket, gazdasági társaságokat.

2. Nem képezhetik vita tárgyát Székelyföld határai sem. A majdani autonóm régiónak a történelmi Székelyföldből és vele szomszédos magyar többségű településekből kell állnia. Székelyföld határai nem azonosak a tévesen székely megyékként emlegetett Maros, Hargita és Kovászna megyék jelenlegi közigazgatási határaival. Székelyföld határait a hozzá tartozó városokban és községekben megtartott népszavazás véglegesíti. Az így meghatározott Székelyföld egyben az EU NUTS II régiója, önálló fejlesztési régió.

3. Nem képezheti vita tárgyát a magyar nyelv jogállása sem. Az autonóm Székelyföldön a magyar nyelv hivatalos nyelv, jogállása azonos az állam nyelvével, a román nyelvvel. Székelyföld minden polgára azonos feltételek mellett, szabadon használhatja mindkét nyelvet.

4. Nem képezheti vita tárgyát a székelységnek hagyományaiban máig megőrzött, nagy múltú értékeinek, a székely székeknek hivatalos elismertetése és működtetése. Csíkszék, Gyergyószék, Kézdiszék, Marosszék, Bardoc-Miklósvárszék, Orbaiszék, Sepsiszék, Udvarhelyszék egyenrangú közigazgatási alegységei Székelyföldnek és egyben az Európai Unió NUTS III statisztikai régiói.

5. Az autonómia intézményei a demokrácia alapvető értékeinek és szabályainak tiszteletben tartásával jönnek létre, ennek megfelelően Székelyföld regionális parlamentjét szabad, általános, közvetlen és titkos szavazással kell megválasztani.

Készek vagyunk részt venni nemcsak egy javító szándékú vitában, de együttműködni a tervezet népszerűsítésében és társadalmi elfogadtatásában, de akár az elkészítésében is.

                                                                Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke

Lassan gyűlnek az adományok

 Harminc önkéntes adományozótól gyűltek össze az alábbi összegek. Két hét van még a Székelyek Nagy Meneteléséig. Körülbelül öt autóbuszra való gyűlt össze, ha Marosvásárhelyről van szó, tíz, ha Székelyudvarhelyről. Mit tehetek? Megköszönöm a harminc adományozó elkötelezettségét és bízom benne, hogy többen is leszünk.   

Lassan gyűlnek az adományok a Székelyek Nagy Menetelésére. Az eddig befolyt összegek:
- 600 lej,
- 330.000 forint,
- 400 dollár, és
- 911 euró.


Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a Székely Nemzeti Tanács nem bejegyzett jogi személy, így bankszámlával sem rendelkezik. Ezért a támogatásokat a Siculitas egyesület számlájára várjuk. Az utaláshoz szükséges adatok:

Asociatia Siculitas Egyesület

Székhely: Marosvásárhely
Adószám: 27243192
Bank: OTP BANK ROMANIA SA Targu-Mures
SWIFT kód: OTPVROBU
Számlaszámok:
LEJ: RO76 OTPV 3200 0036 0774 RO01
EUR: RO33 OTPV 3200 0036 0774 EU01
USD: RO90 OTPV 3200 0036 0774 US01
HUF: RO80 OTPV 3200 0036 0774 HU01
GBP: RO19 OTPV 3200 0036 0774 GB01

Felhívjuk ugyanakkor minden potenciális támogató figyelmét, hogy amennyiben rendelkezik bankkártyával, akkor használhatja a PayPal átutalási rendszert, ami egyszerû, gyors és biztonságos. E célból keresse a honlapunk nyitó-oldalának alján a "Donate" gombot.

A Székely Nemzeti Tanács sajtószolgálata

Felhívás a Székelyek Nagy Menetelésének anyagi támogatására

Több mint három hete tettem közzé az alábbi felhívást:  

Felhívás a Székelyek Nagy Menetelésének anyagi támogatására

Tekintettel arra, hogy a Székely Szabadság Napján, a marosvásárhelyi tüntetésen elfogadott petícióra a román kormánytól semmilyen válasz nem érkezett, a Székely Nemzeti Tanács október 27-én újabb nagyszabású rendezvényt szervez Székelyföld autonómiájáért, tiltakozásképpen a kormány közigazgatás átszervezésére vonatkozó tervei ellen. Nagyon fontos megmutatnunk a román kormánynak és a nagyvilágnak, hogy céljaink mellett békésen, de nagyon határozottan kitartunk. Ezért minél nagyobb létszámban kell részt vennünk az októberi rendezvényen. Tekintettel arra, hogy sokan vannak, akik részt vennének a Székelyek Nagy Menetelésén, de nem tudják megfizetni az útiköltséget, illetve arra, hogy a Székely Nemzeti Tanács nem rendelkezik anyagi forrásokkal, hogy ingyen, vagy kedvezményes áron indítson buszokat Székelyföld különböző településeirõl Háromszékre, ezért két kéréssel fordulunk Székelyföld lakóihoz, a székelyföldi vállalkozókhoz, illetve mindazokhoz szerte a földkerekségen, akik az ügyünket támogatni akarják:

Elsősorban azt kérjük, hogy aki teheti, saját járművel utazzon Háromszékre, a felsorolt települések (Bereck, Lemhény, Nyújtód, Kézdivásárhely, Csernáton, Dálnok, Maksa, Eresztevény, Réty, Szentivánlaborfalva, Kökös) valamelyikére, lehetõleg telt kocsival. Másodsorban azt kérjük, hogy akinek módja van, anyagilag járuljon hozzá a kedvezményes útiköltségű autóbuszok indításához.

Az adományokat a Siculitas Egyesület számláira lehet befizetni, az alábbi számlaszámokon:

Asociatia Siculitas Egyesület

Székhely: Marosvásárhely

Adószám: 27243192

Bank: OTP BANK ROMANIA SA Targu-Mures

SWIFT kód: OTPVROBU

Számlaszámok:

LEJ: RO76 OTPV 3200 0036 0774 RO01

EUR: RO33 OTPV 3200 0036 0774 EU01

USD: RO90 OTPV 3200 0036 0774 US01

HUF: RO80 OTPV 3200 0036 0774 HU01

GBP: RO19 OTPV 3200 0036 0774 GB01

PayPal számlával rendelkezők az adományt utalhatják PayPal-on keresztül is, keressék ezt a lehetőséget a Székely Nemzeti Tanács honlapjának a nyitó-oldalán, alul.

   

A beérkező adományokról a Székely Nemzeti Tanács honlapján rendszeresen fogjuk tájékoztatni a nyilvánosságot.

Marosvásárhely, 2013.IX.9.

                                                                                                            Izsák Balázs
                                                                                         a Székely Nemzeti Tanács elnöke

Eddig a közlemény. A fenti számlákra az alábbi összegek érkezetek hazai, anyaországi és nyugati adományozóktól:

205 000 Ft

       600 RON

       400 USD

       457 EURO

Ebből három, Marosvásárhelyről induló autóbuszt tudunk kifizetni. Az utasok önkéntes adományaiból még a negyedik is kijön talán. Azonban 85 autóbuszt foglaltunk le eddig, feltehetőleg 100-at tudnánk utasokkal megtölteni. De nyilván buszok indulnának Gyergyóból, Csíkból, Udvarhelyről, Barótról. Több visszajelzést is kaptam, hogy a felkérés nem jut el az segíteni kész emberekhez. Ezért megismétlem: ki-ki erejéhez mérten támogassa a Székelyek Nagy Menetelését. Azon túl pedig segítsen terjeszteni magát a felkérést, a maga eszközével és lehetőségeivel.

Felhívás a székely fiatalokhoz

          Találtam egy képét a világhálón, és úgy gondoltam, el kell küldenem nektek. Katalónia nemzeti ünnepén készült ez év szeptember 11.-én, amikor a katalán szabadságért tüntetők egy négyszáz kilométer hosszú élőláncot alakítottak ki. 

            Aki rápillant a képen látható fiatalokra, biztosan ki fogja azt is találni, hogy minek örülnek. A páratlan közösségi erőnek, amelynek ők is részesei. Annak, hogy ott, abban a percben tudták, érezték, hogy a jövőjük Katalóniában biztosított. Aki rápillant erre a képre, megérti: ha Isten meg akar tartani, fel akar emelni egy népet, annak fiataljait beoltja a szabadság szeretetével.

Közeledik október 27. amikor rajtunk székelyeken a sor, megmutatni a világnak, nem hátrálunk, s nem mondunk le Székelyföld autonómiájáról.

            Közeledik október 27. amikor látni fogja az egész világ, tudnak-e a székely fiatalok úgy kiáltani, úgy nevetni, úgy lelkesedni, mint katalán kortársaik. Ha igen, akkor október 27.-én, Bereck és Kökös között, mi székelyek történelmet fogunk írni! Veletek és értetek. Ha nem így tennénk, mi értelme volt megtanulni Gábor Áron nevét és tetteit, s Kányádi Sándorral felidézni, miként dörögtek 1849-ben a kökösi hídfőn a székely harangok?    

            Küldök nektek egy kisfilmet is. Terjesszétek a világhálón, biztosan ügyesebbek vagytok ebben, mint én, remélem ez is fog mozgósítani. És ne feledjétek, október 27-én, Bereck és Kökös között akkorákat kell kiáltanotok, hogy meghallják a bukaresti kormánypalotában, de hallják meg kortársaitok a messzi Katalóniában, akik barátaitok és szövetségeseitek lesznek a jövőben.

Marosvásárhely 2013. szeptember 17.                                     

                                                                                                                                    Izsák Balázs

 

         

Nyílt levél Mihail Formuzalnak, Gagauzia kormányzójának

Tisztelt Kormányzó Úr!

            Nagy örömömre szolgált, hogy Tusnádfürdőn megismerhettem személyesen, és kifejezhettem tiszteletemet és rokonszenvemet a testvéri gagauz nép iránt. Mindig nagy figyelemmel követtük az Ön népének sorsát, érdekeltek azok a közjogi megoldások, amelyek együttesen, Moldova Köztársaságon belül, Gagauzia autonómiáját jelentik. Fontosnak tartom, hogy személyesen is megerősítette a korábban a BBC-nek adott interjúban elmondottakat, hogy amennyiben Moldova Köztársaság elveszítené állami szuverenitását, akkor Önök Gagauzia függetlenségét választják, azaz semmiképpen nem kívánnak Bukarest fennhatósága alá kerülni. A nyilvánosság előtt is szeretném kifejezni, hogy ezt a döntésüket helyesnek tartom, támogatom, és meggyőződésem, hogy hasonlóan gondolkozik a székelyek többsége. Indoklásként elmondom, hogy mi székelyek hatszázezren vagyunk, szülőföldünkön, a 13.500 km² területű Székelyföldön 75%-nyi többséget alkotunk, ám Bukarest hallani sem akar arról, hogy bár annyi autonómiánk legyen, mint amennyivel Önök rendelkeznek. Mi több, most éppen arra készül Románia kormánya, hogy a székelység megmaradt döntési jogait, eszközeit is beszűkítse azáltal, hogy népünket belekényszeríti egy olyan új közigazgatási egységbe, amelyen belül a székely-magyar közösség részaránya 30% alatt van. Ez év márciusában, Marosvásárhelyen, Székelyföld fővárosában, 30.000-en tüntettünk ez ellen a terv ellen, és egy beadványban kértük Románia kormányát, hogy álljon el ettől a tervtől, és kezdjen párbeszédet a székelység képviselőivel. Erre a beadványra nem érkezett válasz mind a mai napig. Egy ilyen országban az Ön népe nemcsak eddigi jogait veszítheti el, de még a puszta létezése is veszélybe kerül.        

            Ha Románia vezetői igazi demokraták lennének, akkor a Moldova Köztársasággal való egyesülés gondolatának felvetését azzal kezdenék, hogy intézményi garanciákat kínálnak kisebbségeiknek, azoknak a hátrányoknak a kompenzálásaként, amelyek a népességen belüli részarányuk csökkenéséből, érdekérvényesítő erejük beszűküléséből származnának. Ez azonban sajnos eszükbe sem jut. Ilyen körülmények között nekünk is felül kell vizsgálnunk, és újra kell fogalmaznunk a céljainkat, hiszen azokat a mai, nem pedig egy új országgal megnövekedett Románián belül fogalmaztuk meg. Magának a közösségünknek kell eldöntenie, elfogadja-e egyáltalán, hogy az országon belüli, 6% fölötti részaránya 5% alá zsugorodjon, s ha igen, milyen intézményi és jogi garanciák mellett?

            Megragadom az alkalmat, hogy Kormányzó urat meghívjam egy Székelyföldi látogatásra, legyen a Székely Nemzeti Tanács vendége, a jövőben pedig működjünk együtt népeink javára és a demokrácia elmélyítésére ebben a térségben.

Őszinte nagyrabecsüléssel:     

                                                                                           Izsák Balázs

                                                                        A Székely Nemzeti Tanács elnöke 

Marosvásárhely 2013. július 31.

A nemzeti hovatartozás, a nyelv és a kultúra a gazdasági, társadalmi, területi kohézió meghatározó tényezői!

           Az Európai Bizottság 2013. július 26.-án kelt levelében tájékoztatta a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért indított polgári kezdeményezés szervezőit, hogy a bejegyzést elutasította.

              A polgári bizottság tizenkét tagja, valamint a velük együttműködő szakértők meg fogják vizsgálni az elutasítás indokait, és ennek függvényében döntenek a további lépésekről. Fenntartjuk mind az Európai Unió Bírósága előtti jogorvoslat lehetőségét, mind pedig a kezdeményezés olyan módosításának alternatíváját, amely nem érinti annak alapvető célját.

          Annyi elmondható azonban már most, hogy a Bizottság kisebbségvédelmi kezdeményezésként kezelte a javaslatunkat, holott az a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítésére vonatkozik még akkor is, ha esetleges sikerének lenne kisebbségvédelmi hozadéka is. Ennek megfelelően nem állja meg a helyét az a megállapítás, hogy javaslatunk nyilvánvalóan kívül esik a Bizottság jogalkotói hatáskörén. 

Ragaszkodnunk kell a jövőben is a javaslatunkban megfogalmazott igényhez: az Uniónak kiemelt figyelemmel kell kezelnie azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási vagy nyelvi sajátosságok jellemeznek azáltal, hogy területükön jelentős arányban vagy éppen többségben él egy őshonos európai kisebbség, amely szülőföldjén saját, történelmi gyökerû kultúrát teremtett. Semmiképpen nem fordítható az Unió kohéziós politikája nemzeti, nyelvi, kulturális jellegzetességeik felszámolására, vagy gyengítésére, semmiképpen nem tehetők az Unió gazdasági eszközei és céljai kisebbségellenes politikák akár közvetett eszközeivé!

          Mi több, most amikor egyre több jel figyelmeztet az uniós intézmények demokráciadeficitjére, és amikor a közelgő, 2014-es uniós választások kapcsán ennek csökkentésére javaslatok is megfogalmazódnak, ahhoz is ragaszkodunk, hogy kezdeményezésünk ne válhasson az Európai Unióról szóló szerződések szűkítő értelmezésének áldozatává.

           Személyes meggyőződésem továbbra is, hogy a nyelv és a kultúra a társadalmi, gazdasági, területi kohézió egyik meghatározó tényezője, és az Unió kohéziós politikája ezt figyelmen kívül nem hagyhatja, még kevésbé sértheti ő maga Európa kulturális sokszínűségét. 

           Egy nagyon összetett kérdésben kértük fel jogalkotásra az Európai Bizottságot. Olyan kérdésben, amelyre jó megoldást találni csakis a közösségi jog és az európai valóság átfogó és árnyalt ismeretében lehet. A régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért indított polgári kezdeményezés megfelel ennek a kritériumnak, és bízom abban, sikerül rábírni az Európai Bizottságot, hogy az általunk vázolt szempontokat figyelembe véve teremtse meg kohéziós politikájának jogi kereteit mindazon régiókban, amelyek nyelvi, kulturális szigetekként jelennek meg Európa térképén, mert a bennük rejlő gazdasági potenciált csak így lehet kiaknázni.

Nyílt levél Liviu Dragnea Miniszterelnök-helyettes úrnak!

Tisztelt Miniszterelnök-helyettes Úr!

    Az utóbbi időben ön többször is kijelentette, hogy a „régió-átalakítás nem etnikai kritériumok szerint fog végbemenni, hanem fejlesztési szempontok szerint.” Figyelmesen elolvasva a jelenleg hatályos jogszabályt bárki megértheti az Ön szavainak igazi értelmét. A 2/1968 számú törvény 3. cikke értelmében a „megye városokból és falvakból tevődik össze - amelyek az ország területi-közigazgatási megszervezésének alapegységei – a földrajzi, gazdasági, társadalmi-politikai, etnikai körülményeknek és a lakosság kulturális kapcsolatainak és hagyományainak a figyelembe vételével.” Ezzel a törvénnyel összhangban jött létre a magyar többségű Hargita és Kovászna megye, Ön pedig azt ígéri most nekünk, hogy Románia jövendő közigazgatási térképén nem lesz magyar többségű tartomány.  
    Következésképp azokat a kritériumokat, amelyeket az 1968-as közigazgatási reform figyelembe vett, az Ön kormánya a régió-átalakítás során elveti, amit még Nicolae Ceausescu sem mert megtenni. És tudja Ön, hogy miért nem merte megtenni? Mert a törvény idézett előírása és általában a kisebbségvédelem 1945 és 1989 között Románia nemzetközi kötelezettségvállalásaira épült, kezdve azokkal, amelyeket a Szövetséges és Társult Hatalmakkal megkötött békeszerződés tartalmazott, folytatva azokkal, amelyeket Románia ENSZ tagállamként, illetve a Helsinki Záróokmány aláírásával vállalt.
    Ön gyakran utal a szakértői jelentésre, amely épp az Ön kedve szerint és az Ön rendelésére sorol érveket, elfeledve, hogy korábban már volt egy szakértői testület Románia alkotmányos közigazgatási reformjának előkészítésére, amely Stanomir bizottság néven vált ismertté. Ennek jelentéséből idézek:  
      „Minden közigazgatási átszervezést célzó érőfeszítésnek kötelező módon tekintettel kell lennie a nemzeti kisebbségeket érintő dimenziókra. Annál inkább, mivel fontos, hogy egy ilyen erőfeszítésnek másodlagos kihatásai ezen nemzeti kisebbségek önazonosságát érintik: ez minden közigazgatási átszervezésnek rendkívül érzékeny pontja, mivel a korábbi közigazgatási átszervezéseket is jellemezte. Ebből a szempontból egyes nemzetközi jogszabályokat figyelembe kell venni:
- A Regionális és kisebbségi nyelvek európai Chartáját, amelyet Románia a 282/2007 számú törvénnyel ratifikált, és amely a 7 cikkében (célok és elvek) kimondja: A Felek a regionális vagy kisebbségi nyelvek vonatkozásában azokon a területeken, ahol ezeket a nyelveket használják, mindegyik nyelv helyzetének megfelelően politikájukat, jogalkotásukat és gyakorlatukat az alábbi célokra és elvekre alapítják: .. b. minden egyes regionális vagy kisebbségi nyelv földrajzi körzetének tiszteletben tartása annak érdekében, hogy a fennálló vagy később létesítendő közigazgatási felosztás ne képezze regionális vagy kisebbség nyelv támogatásának akadályát;
- hasonló módon a Keretegyezmény a Nemzeti Kisebbségek Védelméről, ratifikálva a 33/1995 számú törvénnyel, 16 cikkében kimondja: A Felek tartózkodnak olyan intézkedések meghozatalától, amelyek a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által lakott területeken az arányokat megváltoztatják, és arra irányulnak, hogy korlátozzák azon jogokat és szabadságokat, melyek a jelen Keretegyezménybe foglalt elvekből származnak.
- egy sajátos kérdést vet fel a 199/1997 számú törvénnyel ratifikált Helyi Autonómia Európai Chartájának 5 cikke, amely a területi-közigazgatási egységek határainak a védelmét szabályozza, és amelynek megfelelően „nem lehet megváltoztatni a helyi önkormányzatok határait az érintett közösségekkel való előzetes konzultáció, vagy ahol ezt törvény lehetővé teszi, esetleges helyi népszavazás nélkül.”
      Idézek a Magyar Köztársaság és Románia között a megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról szóló szerződésből:
     „A Szerződő Felek, az általános integrációs politikájuk megvalósítását célzó intézkedéseket nem érintve, tartózkodni fognak a kisebbséghez tartozó személyek akaratuk elleni asszimilációját célzó politikától vagy gyakorlattól, és védelmezni fogják ezen személyeket bármilyen cselekedettel szemben, ami az ilyen asszimilációra irányul. Tartózkodnak továbbá az olyan intézkedésektől, amelyek a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által lakott régiók lakosságának arányait megváltoztatva arra irányulnak, hogy korlátozzák e személyeknek az ezen cikk (1) bekezdésében felsorolt nemzetközi standardokból és normákból következő jogait és szabadságjogait.„
    Az elmondottakból világosan kiderül, hogy a régiósítás kérdése kisebbségi jogokat érint, és ezáltal nemzetközi együttműködés tárgya és Európai biztonságpolitikai kérdés is egyben! 
     Szeretném felhívni a figyelmét Tisztelt Miniszterelnök-helyettes úr, hogy a nemzetközi jog normáit jóhiszeműen kell értelmezni és a nemzetközi közösség tagjai által vállalt kötelezettségeket jóhiszeműen kell teljesíteni, megkerülő praktikák vagy burkolt célokat követő értelmezések nélkül. Tudatában vagyok annak, nehéz megérteni, de még nehezebb elfogadni ezt az elvet, egy olyan országban, ahol még a népszámlálási eredményeket is rosszhiszeműen megváltoztatják. De Önnek is tudatában kell lennie, hogy nem fogják tudni figyelmen kívül hagyni az egy tömbben élő 700.000 székely akaratát, akik nem értenek egyet a kormány régiósítási tervével, és akik kifejezték azt az akaratukat, hogy Székelyföld legyen önálló közigazgatási régió.
    Végül megismétlem ez alkalommal is Miniszterelnök Úrhoz tavaly, ugyanezen tárgyban írott levelembe foglaltakat: a megyéknél nagyobb közigazgatási egységeket létrehozó reformnak tekintettel kell lennie a helyi közösségek akaratára, és nem lehet régióhatárokat kijelölni az érintett közösségek népszavazás útján történő konzultálása nélkül. Mi székelyek, Székelyföld többségi lakói nem fogunk megszavazni egyetlen olyan tervezetet sem, amely Székelyföldet szétdarabolná, vagy egy nagyobb közigazgatási egységbe tagolná.    
    Végül biztosítom Önt, hogy mi székelyek nem fogjuk engedni szülőföldünket a hozzá nem értés és a gyűlölet prédájává tenni, ha kell a polgári engedetlenség eszközével is élni fogunk, hogy Székelyföld egységét megőrizzük.
   

Marosvásárhely, 2013. július 11.                                                                    

                                                                                                                Izsák Balázs
                                                                                                A Székely Nemzeti Tanács elnöke