2012. január 23., hétfő

A szubszidiaritás elvének következetes alkalmazása a helyes út!


A Székely Nemzeti Tanács, mint a székely nép autonómia-törekvésének közképviselete, önálló testület, nem fogadhat el alárendeltséget sem egyének, sem testületek részéről, ám az empátia és a nemzeti szolidaritás jegyében, az erdélyi magyarság és a nemzet egésze iránti felelősséggel kész az együttműködésre mindazokkal, akik támogatják Székelyföld autonómiájának elnyerését, a székely nép önrendelkezését. Természetesnek tartjuk, hogy magyar emberek sokasága kész támogatni a székelyek szabadságtörekvését, ám azt, hogy milyen legyen a jövőben a székelyek hazája, Székelyföld, maguknak a székelyeknek kell eldönteniük, de a székelyek joga és lehetősége megválasztani az autonómia-törekvésük eszközeit is. Nemcsak az autonómia létjogosultságának, de minden önmagát becsülő közösség önálló cselekvéshez való jogának igazolása a szubszidiaritás elve, ahogyan azt XI. Pius pápa a Quadragesimo anno pápai enciklikában megfogalmazta: 

„…amit egy kisebb és alacsonyabb szinten szerveződött közösség képes végrehajtani és ellátni, azt egy nagyobb és magasabb szinten szerveződött társulásra áthárítani  jogszerűtlenség, és egyúttal súlyos bűn, a társadalom helyes rendjének fölforgatása, mivel minden társadalmi tevékenység lényegénél és benne rejlő erejénél fogva segíteni – szubszidiálni – köteles a társadalmi egész egyes részeit, ellenben soha nem szabad bomlasztania vagy bekebeleznie azokat.”

A Székely Nemzeti Tanács ennek szellemében döntött úgy már 2007-ben, hogy élni kíván Székelyföld javára, a területi autonómia előmozdítása céljából az uniós polgári kezdeményezés lehetőségével.

Ezek fényében elfogadhatatlan, hogy Tőkés László külön-utasnak nevezi a Székely Nemzeti Tanácsot, holott az út, amelyen közel egy évtizede jár a székelyek közképviselete nem külön út, hanem a helyes út! Ezen túlmenően érthetetlen is a minősítés, hiszen nem jelölt ki Székelyföld számára más célt, más utat senki, amelytől el lehetne térni, mi több a magyar szervezetek között teljes az egyetértés arra vonatkozóan, hogy Székelyföldet megilleti az autonómia. Azért fontos ezt hangsúlyozni, mert a külön-utas kifejezés nézetkülönbséget, konfliktust sejtet, ezzel szemben viszont az uniós polgári kezdeményerzés vonatkozásában a jó együttműködés feltételei adottak és együttműködési szándékunknak többször is hangot adtunk.

A Székely Nemzeti Tanács nem párt, döntéseit nem befolyásolja a közelgő választási kampány, és nem engedheti meg, hogy a székelység jogérvényesítésének nemzetközi porondon használható új eszköze a választási évben a politikai pártok szavazatszerző éhségének áldozatául essen.

Hangsúlyozzuk: szövetségeseket és partnereket keresünk, és készek vagyunk az együttműködésre mindenkivel, beleértve Tőkés László pártját is, készek vagyunk a párbeszédre, ám ennek előfeltétele az érdemi javaslat, tartalmi kérdésekkel foglalkozó műhelymunka.
 
Nyomatékosan megismételjük január 3-i levelünkben tett javaslatunkat: lehetséges partnereink tekintsék munkaanyagnak a Székely Nemzeti Tanácsnak az uniós polgári kezdeményezés tárgyában hozott határozatait, a tanulmányokat, amelyek ezen határozatok ismertetése, népszerűsítése érdekében nyilvánosságot láttak. Örömmel fogadjuk a jobbító szándékú javaslatokat, és meggyőződésünk, hogy a Székely Nemzeti Tanács küldöttei is el fogadnak majd minden olyan kiegészítést, módosító indítványt, amely a kezdeményezést Székelyföld, a székely nép javára teljesebbé és hatékonyabbá teszi.

Izsák Balázs
A Székely Nemzeti Tanács elnöke


Marosvásárhely 2012. január 23.

2012. január 11., szerda

A Székely Nép nevében

Az újesztendővel választási év köszöntött ránk. Amint ez történt eddig is, valószínű sokan megpróbálják majd a Székely Nemzeti Tanácsot egyik vagy másik oldalon bevonni a választási küzdelembe. Máris történt rá kísérlet, hiszen az Erdélyi Magyar Néppárt, személyesen Tőkés László kezdeményezésével, az arányos képviseletre vonatkozó javaslattal kapcsolatban olyan álhírek jelentek meg a sajtóban, hogy mi elutasítanánk azt. Ezzel szemben az igazság az, hogy nem foglalkoztunk Tőkés László javaslatával, hiszen ez a kezdeményezés és a körülötte zajló vita: választási küzdelem.  A Székely Nemzeti Tanácsnak viszont nincsenek sem párt-, sem ideológiai kötődései, és nem avatkozik be a választásokba. Ez nem jelenti azt, hogy ne lenne mondanivalónk, vagy ne lennének elvárásaink a választásokon megfogalmazott programokkal szemben. Ezt többször meg is fogalmaztuk, például a 2011. szeptember 1.-én kiadott közleményben: Végre kell hajtani a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés határozatait!  De hasonló tartalmú határozatot fogadott el a Székely Nemzeti Tanács 2011. november 19.-én tartott ülésén: Önkormányzati választásokra vonatkozó felhívás.
Nem kívánunk beavatkozni a választási versenybe, de a közösség természetes igényeként fogalmazzuk meg minden résztvevővel szemben Székelyföld autonómiáját előmozdító elvek és vállalások programba foglalását, mi több az azonnali cselekvést.  
Míg a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés határozatainak végrehajtása nem zárja ki a versenyt, azaz a politikai szereplők természetes és egymással versengő igyekezetét, hogy minél inkább megfeleljenek a Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön megfogalmazott közösségi elvárásoknak, addig az uniós szintű polgári kezdeményezés a versengés nélküli együttműködést feltételezi. Olyan közös fellépést, amelyet nem szabdalhatnak szét a pártpolitika törésvonalai.
Többen kérdezték, kaptunk-e választ a magyar pártok vezetőihez írott nyílt levélre? Elmondtuk, a válasznál fontosabb nekünk az együttműködés őszinte szándéka, a közös fellépés a nemzetközi közösség előtt. Ha így közelítjük meg a kérdést, akkor egyetlen válaszra kell várnunk, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökének válaszára. Ugyanis Tőkés László és Szász Jenő „válaszát” megkaptuk jóval azelőtt, hogy a levelet megírtuk volna. Előbbi az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács marosvásárhelyi ülésen üdvözölte a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezését. A nyilvánosság előtt tett gesztus, amely értékközösségre és bizalomra épül, elegendő az együttműködéshez. Hasonló a helyzet Szász Jenő esetében is. A Székely Nemzeti Tanács alelnökeként nemcsak megszavazta az uniós polgári kezdeményezésre vonatkozó határozatainkat, hanem felszólalásával, érveivel hozzájárult ahhoz, hogy a küldöttek pontosan megértsék, miről van szó, és abban a formában szavazzák meg, ahogy az a tervezetben megfogalmazást nyert. Felmerülhet a kérdés, szükséges-e nyílt levélben támogatást kérni attól, akinek a támogatása nyilvánvaló? Akinek viszonyulása uniós polgári kezdeményezésünkhöz nem pusztán levezethető következménye a következetes politikusi tartásnak és nemzeti elkötelezettségnek, hanem az értékközösség  nyilvános vállalásának bizonyossága?
          Azért kellett egyetlen levélben megszólítani az erdélyi magyar pártok vezetőit, hogy az egyenrangúnak tekintett címzettek akaratát a közös feladat egyesítse, és emelje a pártpolitikai frontvonalak fölé. A Székely Nemzeti Tanács - túl azon, hogy nincsen szüksége politikai tőkére, azaz nem versenytársa egyetlen megszólítottnak sem, - az egyetlen, aki világos, konkrét elképzelést vázolt az uniós szintű polgári kezdeményezésre vonatkozóan. Küldötteinek szándéka szerint, akik a székely falvak és városok közösségeinek akaratát képviselik. A Székely Nép nevében.

2012. január 3., kedd

Nyílt levél az erdélyi magyar pártok vezetőihez


Kelemen Hunor
Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke

Szász Jenő
Magyar Polgári Párt elnöke

Tőkés László
Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke

Tisztelt Elnök Urak!
A 2007-ben, illetve a 2009-ben megtartott EP választások romániai eredményei megnyitották az utat a romániai magyarság előtt, hogy a képviseleti demokrácia révén beleszólása legyen az Európai Unió jogalkotási folyamatába. A lisszaboni szerződés meghozta a közvetlen demokrácia eszközét is minden uniós polgárnak, hogy aktívan és közvetlenül részt vegyen az európai döntéshozatalban, azaz megteremtette a közvetlen lehetőséget, hogy polgári kezdeményezéssel uniós jogi aktus beterjesztésére kérje fel a Bizottságot. Ez az új jogalkotási távlat, amely korábban csak az Európai Parlament számára volt adott, nem helyettesíti, hanem csak kiegészíti a képviseleti demokrácia kínálta korábbi lehetőséget, azaz nem is sérül és nem is szűkül be az EP képviselők joga és lehetősége, hogy uniós szintű jogi aktust kezdeményezzenek minden olyan tárgyban, amelyben erre megítélésük szerint az uniós szerződések végrehajtásához szükség van. 
A Székely Nemzeti Tanács felismerte a közvetlen demokrácia új, uniós szintű eszközének jelentőségét, felismerte, hogy ezt hasznosítani lehet az Unió minden olyan régiója számára, amelyeket nemzeti, nyelvi, kulturális jellegzetességei megkülönböztetnek a szomszédos régióktól. Ezeknek a régióknak a lakói, és a velük rokonszenvező uniós polgárok közvetlenül fordulhatnak az Unió intézményeihez, annak érdekében, hogy regionális sajátosságaikat az Unió kohéziós politikája ne gyengítse, hanem erősítse a szubszidiaritás és az önkormányzatiság elveinek érvényesítésével, de a diszkrimináció minden formájának, így a burkolt diszkriminációnak a tilalmával is.
Meggyőződésünk, hogy történelmi lehetőség áll előttünk, hogy egy határozott lépést tegyünk előre Székelyföld területi autonómiája felé. Akkor lehetünk sikeresek, ha összefogunk, és közösen élünk az Unió által felkínált lehetőséggel.
Kérem, tekintsék munkaanyagnak a Székely Nemzeti Tanács ebben a tárgyban hozott határozatait, a tanulmányokat, amelyek ezen határozatok ismertetése, népszerűsítése érdekében nyilvánosságot látták, és amelyeket jelen levélhez csatolunk. Örömmel fogadjuk a jobbító szándékú javaslataikat, és meggyőződésünk, hogy a Székely Nemzeti Tanács küldöttei is el fognak fogadni minden olyan kiegészítést, módosító indítványt, amely a kezdeményezést Székelyföld, a székely nép javára teljesebbé és hatékonyabbá teszi.
Szeretném emlékeztetni Önöket, hogy a Székely Nemzeti Tanács nem párt, politikai tőkére nincsen szüksége, az Önök belátása, kezdeményezésünket elfogadó bölcsessége nincsen kihatással a választásokra, és csakis egy ilyen pártérdekek feletti megközelítés teheti sikeressé a Székelyföld javára elindítható uniós szintű polgári kezdeményezést.
Sikeres, boldog újesztendőt kívánok mindnyájuknak, a jó együttműködés reményében:
    Izsák Balázs
A Székely Nemzeti Tanács elnöke

Marosvásárhely 2012. január 3.

Különleges jogállást a nemzeti régióknak